2.1.3. Méretarányok


A Magyar Honvédségben használatos katonai topográfiai térképek méretarányai a következők: 1:25 000, 1:50 000, 1:100 000 és 1:200 000.

Az 1:25 000 méretarányú katonai topográfiai térképek katonai jelentősége a II. világháborút követően kétszer is átértékelődött, mely nyomon követhető az alkalmazott térképkészítési elvekben is. Közvetlenül a II. világháborút követően – és ez a legutóbbi időkig megfigyelhető – ezen térképek katonai jelentősége csökkent. Ennek oka a haditechnika fejlődése mellett a katonai doktrína jellegében keresendő. Hazánkban az 1:25 000 méretarányú térképek újbóli felmérése az 1953–59 közötti időszakban történt meg, mely alapul szolgált a követő kisebb méretarányú térképek elkészítéséhez. A későbbiekben, bár a térképfelújítás alapját továbbra is az 1:25 000 méretarányú térképek szolgáltatták döntő mértékben, azonban ezen szelvények jelentős része nem jutott túl az úgynevezett "topográfiai eredeti" elkészítésén, vagyis idő és kapacitás, valamint a csökkent igényekre való hivatkozás okán nem kerültek kirajzolásra és sokszorosításra.

A katonai jelentőség újbóli átértékelődésének napjainkban lehetünk tanúi. Ennek okai a politikai változások és ebből fakadóan a honvédelmi alapelvek változása. A felhasználók újból igénylik a terepet nagy méretarányban ábrázoló térképeket, és nem csak a gyakorlóterekre ahogyan ez korábban történt. Az alegységszint térképészeti biztosítására némely területeken még az 1:25 000-nél nagyobb méretarányú térképekre is mutatkozik igény (pl. folyószakaszok, gyakorló területek, egyes határmenti területek, kiemelt objektumok, települések). Ezt részben nagyméretarányú katonai tematikus térképek, térképvázlatok, illetve a polgári térképek alkalmazásával lehet és célszerű teljesíteni.

A Magyar Honvédség alapvető harcászati térképe a legutóbbi időkig az 1:50 000 méretarányú térkép volt. Ilyen mératarányú térképekből állnak rendelkezésre a legnagyobb készletek, és a felhasználók ezeket igényelték a legnagyobb mennyiségben. A tervezés–végrehajtás kettősségében elsősorban a végrehajtói oldal térképészeti biztosítását hivatott betölteni, mely funkciót egyre kevésbé képes ellátni (lásd fenti gondolatmenet). Az információ naprakészségének szempontjából a térképmű viszonylag friss (a dolgozat készítésének időpontjában a legrégebbi 1985-ös kiadású).

Az 1:100 000 méretarányú szabvány topográfiai térképek tervezési alaptérképek. További funkciójuk a katonai tervezés során hozott döntések eljuttatása a végrehajtói szinthez és a végrehajtói szint jelentéseinek visszajuttatása az elöljáróhoz, pontosabban mindennek térképészeti alapjául szolgálnak. Érdemes lenne alaposabb vizsgálat és elemzés tárgyává tenni, hogy a vezetési–végrehajtási struktúra, az ország méretei és a méretarány biztosította információ–átadási lehetőségek indokolják-e az adott térképek további megtartását, vagy lehetőség lenne-e a vezetési-informatikai rendszer bizonyos átalakításával elhagyásukra. Hivatkozásként utalnék rá, hogy bár egyes NATO tagországokban készülnek ilyen méretarányú térképek, azonban a NATO vezetési rendszere nem alkalmazza ezeket.

Rendszerben tartásuk esetén lehetőség volna 'hibrid' 1:50 000–1:100 000 méretarányú térkép készítésére is. Ez méretarányát és a szelvény nagyságát (lefedett terület) tekintve 1:100 000-s térkép lenne, amely beltartalmában azonos az 1:50 000 térképpel. Gyakorlatilag az 1:100 000 méretarányú szelvény által lefedett 4 db 1:50 000 méretarányú szelvények generalizálás nélküli kicsinyítésével és összeillesztésével állítható elő (a két méretarány jelkulcsi ábrázolásában alig van különbség). Az ilyen térképek előállítása az olvashatóságot (kisebb jelek) várhatóan csökkentené, de nem tenné lehetetlenné. A térképek bevezetésének feltétele az 1:50 000 méretarányú térkép beltartalmának és megjelenítésének módosítása (lásd 2.2. pont).

Elméletileg lehetőség van az 1:100 000 méretarányú térképek kiváltására az 1:200 000 méretarányú térkép megfelelő mértékű nagyításával is. Ez azonban a következő hátrányokkal jár:

Az 1:200 000 méretarányú katonai topográfiai térképek alaprendeltetése a hadműveleti tervezés térképészeti biztosítása. Az információtartalmat tekintve meglévő készleteink frissnek tekinthetők (a legrégebbi 1990-es kiadású). A térképek rendkívül részletgazdagok, az információsűrűséget tekintve a grafikai terhelhetőség határán vannak. Részletes, felhasználó szempontú információs vizsgálat lenne szükséges annak megállapítására, mi az az információtartalom, amelynek grafikus ábrázolása feltétlenül szükséges, és melyek azok a jelkulcsi elemek, amelyek a funkció betöltésének szempontjából alárendeltek, a térkép olvashatóságát csökkentik, így elhagyhatók.

Részletes és alapos megfontolás tárgyát kell képeznie a hazai előállítású katonai topográfiai térképek között (új térképként) az 1:250 000 méretarányú UTM vetületű térképek készítésének és alkalmazásának. (Természetesen első lépésként nem a meglévő 1:200 000 méretarányú térképeink felváltására, hanem amellett). Ez a NATO hadseregekben általánosan használt közepes méretarányú szabványosított térkép két változatban készül: szárazföldi alkalmazásra, illetve hadműveletek során a légi-földi együttműködés támogatása céljából. Tartalmi különbség a kettő között, hogy az utóbbi az együttműködéshez szükséges légi navigációs adatokkal van felülnyomva, valamint a magassági adatok láb mértékegységben vannak megírva. A térképek szegélyén szabványosított módon részletes jelmagyarázat tájékoztat a térképek beltartalmáról. Hazai alkalmazásának (és előállításának) célja és értelme a következő:

A térképek előállítása az eltérő vetület, alapfelület és szelvényezési rendszer ellenére technikailag megoldottnak tekinthető.

A térképeknek a Gauss-Krüger térképektől eltérő szelvénymérete (az ország területét 28 db teljes vagy csonka 1:200 000 méretarányú Gauss-Krüger szelvényezésű térkép, illetve 13 db teljes vagy csonka 1:250 000 méretarányú UTM szelvény fedi le) az előkészítés (kartográfiai munkák) költségeit csökkenti, a térképnyomás költségeit növeli (nyomdagépek paraméterei).