1.1. A különleges katonai (tematikus) térképek meghatározása


A térképészet a Föld (vagy valamely égitest) felszínét vagy annak egy részét, illetve a felszínnel kapcsolatban lévő jelenségeket meghatározott matematikai-geometriai törvényszerűségek által kisebbítéssel, egyszerűsítéssel és magyarázat segítségével bemutató ábrázolásformák szaktudománya.

A térképészeti ábrázolásformák között az adott égitest alakját síkbafejthető módon leíró kétdimenziós ábrázolásforma a térkép, mely a klasszikus meghatározás szerint “a földfelszín vagy valamely részletének kicsinyített, egyszerűsített, tartalmilag kiegészített és magyarázott alaprajzi képe" [(24) 41. old.]. Egy másik meghatározás szerint “a térkép a föld felszínének (vagy valamely égitest felületének), illetve egy részének, mérési eredmények alapján, matematikai-geometriai törvényszerűségek szerinti kicsinyítéssel készített – esetleg valamely szakterület adataival kiegészített – síkbeli, grafikus ábrázolása, többnyire pedig ennek a műszaki-művészeti munkának iparilag sokszorosított terméke" [(12) 3. old.].

A térképeket nagyon sok szempont szerint lehet csoportosítani. Tartalmuk szerint megkülönböztetünk:

(A kartográfia külön kategóriába sorolja a fentieken kívül a világűrtérképeket, ezek tárgyalása azonban nem célja az értekezésnek).

(1) Az általános földrajzi térképek jellemzői, hogy a Föld felszínét az általános tájékozódás céljából ábrázolja. Két típusát lehet elkülöníteni.

(2) A tematikus térképek. Míg a topográfiai térképek tárgyát elsősorban a felszín arculatára vonatkozó és az általános tájékozódást biztosító objektumok képezik, addig “a tematikus térkép elemei a földfelszínre vonatkoztatható, térbeli elterjedést mutató természeti és társadalmi jelenségek belső tulajdonságait, szerkezetét és funkcióit mutatják be". [(23) 9. old.] A térképi alap az általános tájékozódást, illetve a tematikus térkép által feldolgozott és ábrázolt témának a tágabb földrajzi környezetbe való illesztését segíti elő. Így minden tematikus térkép tematikus és topográfiai vagy korográfiai elemekből épül fel.

A fentiek alapján jogosan merül fel a kérdés, vajon hova illeszthetők be a rendszerbe a katonai térképek?
A katonai szakirodalom, illetve a katonai szabályzatok és utasítások a katonai térképeknek két fő fajtáját különítik el:

E két elnevezés használata térképészeti szempontból meglehetősen szakszerűtlen, elsősorban a két térképfajta eltérő jellegére és különböző felhasználási módjára utal.

Az általános katonai térkép tulajdonságainál fogva (pl. méretarány, pontosság, stb.) a topográfiai térképek közé tartozik. A bemutatott téma jellege és ábrázolásmódja alapján az általános katonai térképek a tematikus topográfiai térképek alcsoportjához tartoznak. Jellemzőjük, hogy a Föld felszínét a katonai szak (mint készítő és elsődleges felhasználó) szemszögéből a térkép egyes elemeinek kiemelésével (pl. utak és vasutak műtárgyai műszaki adatainak megírása stb.), illetve egyes elemeknek – a méretarány megkövetelte generalizáláson felüli – tipizálásával, összevonásával (pl. települések) ábrázolják.

A különleges (speciális) katonai térképeket a modern haditechnika, a hadszíntér jobb megismerésének igénye hozta létre. Tartalmában többet vagy kevesebbet, de mindenképpen mást és "különlegeset" mutat be, mint az általános katonai térkép. Azokat az elemeket és jelenségeket ábrázolja kiemelten, melyek a katonai tevékenység valamely konkrét formájával szoros kapcsolatban állnak és a térképi alapból – mely általában (de nem minden esetben) a megfelelő méretarányú általános katonai térkép – nem, vagy csak nehezen olvashatók ki, illetve esetleg nincsenek is rajta. Tartalmi és ábrázolási vonatkozásban egyaránt a fő hangsúly az általános tájékozódásról a katonai szempontból fontos jelenségek (természeti és társadalmi) és tények bemutatására tolódik át. Hangsúlyozni kell a kiemelt ábrázolás fontosságát, ugyanis ezáltal válik jól olvashatóvá és kezelhetővé a térkép. A fenti gondolatmenet alapján a különleges (speciális) katonai térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak.