Nyomtatott magyar föld- és éggömbök a kezdetektől napjainkig
Két évszázad glóbuszai az Országos Széchényi Könyvtár kiállításán

Márton Mátyás egyetemi tanár
ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

2010. október 15-től 2011. március 31-ig tekinthető meg az Országos Széchényi Könyvtárban az a kiállítás, amely magyar szerzők többnyire magyar nyelven és viszonylag nagy példányszámban megjelent, nyomdai úton sokszorosított glóbuszait – föld- és éggömbjeit – mutatja be. A kiállítást Plihál Katalin vezetésével az OSZK Térképtárának munkatársai készítették, de az anyaggyűjtésben, a glóbuszok leírásában a számítógépes installációk, fényképfelvételek és magyarázó poszterek készítésében Márton Mátyás vezetésével az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének tanárai, doktoranduszai és hallgatói is közreműködtek.
A közel egyszáz föld- és éggömböt felsorakoztató kiállítás anyaga több múzeum és magángyűjtemény glóbuszaiból állt össze. Ezek között számukat tekintve a Császi-gyűjtemény, az OSZK Térképtárának, valamint az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke Könyv- és Térképtárának gömbjei a legjelentősebbek. Ezeken túl kiállították a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néhány értékes darabját, a ma egyetlen magyar földgömbkiadó, Szappanos Mihály glóbuszait, sőt érkezett földgömb – ugyan német nyelvű, de az első ismert magyar szerző, Elekes Ferenc egyik munkája Bécsből –, az Osztrák Tudományos Akadémia Woldan-gyűjteményéből is.
Tanszékünkről az anyaggyűjtésben, a glóbuszok leírásában Márton Mátyás, a számítógépes installációk elkészítésében – részben a Virtuális Glóbuszok Múzeuma (VGM) (http://vgm.elte.hu) anyagának felhasználásával – Gede Mátyás, a fényképfelvételek készítésében Nemes Zoltán és Márton Mátyás, a poszterek elkészítésében Gede Mátyás, Gercsák Gábor, Márton Mátyás, Szekerka József és Ungvári Zsuzsa jeleskedett. Számos hallgató is közreműködött a VGM anyagának olyan kibővítésében, hogy a számítógépes installáció minél többet tartalmazhasson a kiállított glóbuszok közül. Hiszen a kiállítási tárgyak nem mozdíthatók, a VGM forgatható, nagyítható-kicsinyíthető, bármely helyzetbe beállítható 3D-s glóbuszmodelljein viszont jól tanulmányozhatók a föld- és éggömbök legapróbb részletei is.
A kiállítást színezik a Bélyegmúzeum azon darabjairól készített képek, amelyeken föld- vagy éggömbök jelennek meg, és olyan használati tárgyak – a levélnehezéktől a kulcstartón át a ceruzafaragóig – amelyek glóbuszokat formáznak, valamint érmék glóbuszábrázolással.
Reméljük, hogy a kiállítás sikere ráirányítja a figyelmet nemzeti kincsünk e sajátos szegmensének nagy kulturális, térképészeti szakmatörténeti és technikatörténeti értékű darabjaira, és hozzájárul megőrzésük fontosságának felismeréséhez.




OSZK