HUNGEO 2000 Poszterelőadások - Meteorológia PD3
Hazánk napenergia-bevételi térképeinek fejlődése

Rimócziné Paál Anikó, Randriamampianina Roger, Merza Ágnes
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, H
rimoczi@met.hu


A meteorológusok tudományáguk kialakulása óta alapvető feladatuknak tekintik a napsugárzási adatok minél részletesebb feltérképezését más tudományágakban tevékenykedő felhasználók számára. Hazánkban már századunk közepe óta rendelkezésre állnak a napenergia-bevétel területi eloszlását ábrázoló térképek. A mérőhálózat fejlődésével egyre pontosabb és részletesebb térképek készültek. Előadásunk első részében ezeket tekintjük át.
Az első napsugárzási térképek készítésekor néhány tucat napfénytartam-mérő adataiból az Angström formulával számították ki a felszínre érkező napenergia mennyiségét. Ezt követően már az egy-két tucat Robitz napsugárzás-mérő méréseit is felhasználták a napfénytartam-mérők adatai mellett. A legáltalánosabban használt, Dávid és munkatársai által készített 30 éves sugárzási térképek készítéséhez a fentiek mellett már a korszerűnek számító 6 Kipp and Zonnen globálsugárzás-mérő adatait is figyelembe vették. E térképek előállításánál hazánk területét 17 poligonra osztották, így a térbeli felbontás mintegy 50x50 km.
A meteorológiai műholdak megjelenése lehetővé tette, hogy sokkal részletesebb sugárzási térképeket állítsunk elő, mint amelyek pusztán a felszíni sugárzásmérésekből hozhatók létre. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Műholdas Kutató Laboratóriumában kifejlesztettünk egy viszonylag egyszerű modellt, amellyel METEOSAT digitális műholdképek, sugárzás-átviteli modell és empirikus formulák felhasználásával kiszámíthatóak a felszín sugárzás-mérlegének komponensei 10x10 km-es területi felbontással. Az OTKA T014933 pályázat keretében egy 5 éves műholdkép-archívumból módszerünk segítségével meghatároztuk hazánk részletes sugárzási térképeit. A rövidhullámú komponensekről készülő térképeink jobb térbeli felbontásúak mint az eddigi térképek. A hosszúhullámú komponensek feltérképezése műholdképek alkalmazása nélkül nem is volt lehetséges, minthogy hosszúhullámú sugárzásmérő hálózatunk nincs. A sugárzási mérleg komponenseinek napi értékeiből határoztuk meg a gyakorlatban általánosan használt haviösszeg térképeket. Jelen munkában végezetül e módszerrel előállított térképeket mutatunk be.