Detrekői Ákos
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, H
iszikszai@rektori.bme.hu
Az információs rendszerek célja általánosságban adatok gyűjtése, kezelése, elemzése, megjelenítése a polgárok és a politikusok igényeinek kielégítésére. A helyhez kötött információk részaránya több mint 50%.
A térinformációs rendszerek jellemző sajátosságai ezen felül, hogy helyhez kötött információkkal dolgoznak, fontos feladatuk a térbeli elemzés és megjelenítés.
Az alkalmazási területek többféle csoportosítása is lehetséges, például a városigazgatáshoz szükséges, a városigazgatáshoz esetleg szükséges és a városigazgatáshoz nem szükséges alkalmazás. Az alkalmazási területeknek három nagy csoportja van:
szocio-ökonómiai alkalmazások
országos információs rendszerek, a közművek információs rendszerei, jármű navigációs rendszerek, népesség nyilvántartási rendszerek, piacelemzési információs rendszerek;
management alkalmazások
politikai döntéseket segítő rendszerek, városi információs rendszerek, regionális erőforrások információs rendszerei, integrált tervezési rendszerek.
A megvalósult térinformációs rendszerek mintegy 1/3-a közüzemi, 1/4-e önkormányzati, 1/10-e környezetvizsgálati.
Kilenc jellemző jelenlegi és jövőbeli alkalmazás:
kormányzati információs rendszerek (például regionális tervezés, ingatlan nyilvántartás, útnyilvántartás, honvédelem, stb.)
ellenőrző és irányító rendszerek (például katasztrófa elhárítás)
környezetvédelem (például monitoring)
természeti erőforrás feltárás és gazdálkodás
városi és községi területek irányítása, tervezése, gazdasági fejlesztése
közművek (beleértve a telekommunikációt is)
közlekedés tervezés és irányítás
üzleti tevékenység (marketingtől az ingatlanforgalomig)
oktatás és kutatás
A térinformációs rendszerek alkalmazásának három szintje van:
operatív (meglévő nyilvántartások automatizált kezelése, például építési engedély kiadása);
döntés előkészítő (tervezés segítése, előkészítése, például közműhálózat bővítése);
stratégiai (hosszú távú fejlesztési tervek készítése, például egy város fejlesztendő területeinek kijelölése).
Az egyes szintek között általában 3-5 év várakozási idő telik el.
A térinformációs rendszerek alkalmazásának néhány, nem egyenlő súlyú problémája van, mégpedig az anyagi lehetőségek, a fogadókészséggel kapcsolatos problémák (a szakmai konzervativizmus, az információs monopóliumok léte és az áttekinthetőség nem mindenkinek érdeke), az adatokkal kapcsolatos problémák (az adatok hiánya, minősége, tulajdoni problémák, a költségek és a szabványok hiánya).