HUNGEO 2000 Szekcióülések - Geológia C5
Mivel járultak hozzá a mikropaleontológiai kutatások a Kárpát-medence földtani megismeréséhez?

Kecskeméti Tibor
Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, H
kecs@paleo.nhmus.hu


A mintegy 150 éves magyar mikropaleontológiai kutatások számos területen eredményesen járultak hozzá a Kárpát-medence teljesebb földtani megismeréséhez. Az öt legfontosabb szakterületen az alábbi eredmények születtek.
Őslénytan. Legkorábban a nagy- és kisforaminiferák vizsgálata indult meg (Hantken Miksa, majd Rozlozsnik Pál paleogén alapfauna leírásai és dokumentálásai, Franzenau Ágoston neogén vizsgálatai). Ennek során több nemzetközileg mindmáig használt tanulmány és monográfia született. A mikroszkóptechnika fejlődésével Hantken világraszóló dimorfizmus-felismerése, majd a diatomák, a radioláriák és osztrakódák kimutatása és kezdeti vizsgálatai (Pantocsek József, Hojnos Rezső, Méhes Gyula munkássága) emelendők ki. Később a szénhidrogén kutatás igényei jelentősen serkentették a kisforaminifera (Majzon László) és osztrakóda (Zalányi Béla) faunák minél teljesebb megismerését és kutatását. A 2. világháború után az erőltetett iparosítás indukálta nagy arányú mélyfúrásos kutatások nyomán addig nem látott fejlődés indult meg mind a kutatások és földtörténeti korok spektrumában (thekamoebák, calpionellák, kis és nagy bentosz foraminiferák, valamint plankton foraminiferák, mészvázú és szervesvázú mikroplankton, diatomák, konodonták kimutatása, illetve faunafeldolgozások, monográfiák megjelentetése), mind a kutatások intenzitásában (új módszerek alkalmazása, elektronmikroszkópos vizsgálatok, nagy sikerű hazai és nemzetközi kollokviumok stb.).
A rétegtan terén a legkiemelkedőbbek a globális zonációba illeszkedő harmadidőszaki nannoplankton és plankton foraminifera, valamint a paleogén "Shallow Benthos" című IGCP program részét képező regionális nagyforaminifera (Nummulites, Orthophragmina, Alveolina) zonáció. A különböző mikrofossziliákra alapozva több parasztratigráfia született s nemzetközi érdeklődést kiváltó integrált sztratigráfiai munkák is készültek. Újabban jelentősek a mezozoós radiolária és a pannon szervesvázú mikroplankton vizsgálatok.
A törzsfejlődési kutatások terén főként a különböző nagyforaminiferák (Nummulitesek, Orthophragminák) evolúciós sorokba állítását célzó munkák jelentősek. A Nummulitesek esetében még egy filogenetikai törzsfa konstruálása is megtörtént. Fontos eredmény - nemzetközileg is! - a plankton foraminiferák egyik legősibb típusa előfordulásának kimutatása a bakonyi középső-jura aljáról.
Az ősföldrajz terén a Tethys mezozoós és paleogén biogeográfiai provinciák kijelölése, azok ősföldrajzi kapcsolatainak kimutatása a legkiemelkedőbb. A Középső- és Keleti-Paratethys ősföldrajzi kapcsolatrendszerének kikutatása az egész kárpát-medencei régió szempontjából meghatározó.
Az őskörnyezet vonatkozásában számos mikrofosszilia csoport hozott új adatokat. A legtöbbet az osztrakódák és bizonyos nagyforaminiferák (Fusulina és Orbitolina félék) szolgáltatták. Több jó őskörnyezeti rekonstrukció is született, melyek nagyban hozzájárultak a Kárpát-medence, elsősorban harmadidőszaki, környezete jobb megismeréséhez.