Az emberi tevékenységi formák differenciálódnak és térbeli rendszereket (régiókat) alkotnak. Az Árpád-korban a közigazgatási, egyházi, honvédelmi stb. térszerveződés mellett megindul a gazdaság térszerkezeti egységeinek kialakulása is. A 13-14. században a kárpáti hegységkeret benépesülésével és gazdasági birtokbavételével erőteljesebbé válnak a környezetgazdálkodás (tájhasználat) területi különbségei.
A belső-alföldi tájaktól a kárpáti hegységkeret felé kialakulnak a munkamegosztás koncentrikus övezetei. A termelési övezetek egy-egy termék vagy termékcsoport előállítására specializálódnak és egymást kiegészítő (komplementer) tevékenységet folytatnak. A nagy térszerkezeti egységeken (például Alföld, Felvidék, Erdély stb.) belül a 13-14. században városgazdasági körzetek szerveződnek, s ezek az agrártermelő falvak kisebb halmazát és egy iparos-kereskedő várost kapcsolnak egységbe. A nagyrégiók kialakulása és egybeszerveződése hosszú folyamat, amelyben az Alföld mint gazdasági centrumtérség integráló szerepet tölt be.
A térszerkezet legenergikusabb gazdasági erővonala a különböző termelési övezetek határa, az úgynevezett vásárvonal. A Kárpát-medence vásárvonalain erőközpontok (vásárvárosok) helyezkednek el és bonyolítják le az intra- és interregionális gazdasági kapcsolatokat. A feudális kori térszerveződésben a Kárpát-medence nagyobb folyói mint gazdasági erővonalak, az átkelőhelyek mint erőközpontok releváns tényezői a terület és településfejlődésnek. A síkságokon az árterek és az ármentes térszínek határvonala (az árperem) is gazdasági erővonalként jelenik meg. Az intramontán kismedencékben is kialakulnak - mikroregionális jelentőségű - erővonalak és erőközpontok.
Az előadás - modellek és térképek segítségével - a feudális kori gazdasági erővonalak és erőközpontok térbeli rendszerét vázolja fel és földrajzi magyarázatát adja a társadalmi-gazdasági térfolyamatoknak.
Jelmagyarázat
A medencesíkság, B dombvidék, C hegységkeret
1 ártéri síkság (állattenyésztési profillal), 2 ármentes szintek ("életkamrák"), földműveléssel, 3 domb-sági tájak vegyes (polikulturás) gazdálkodással, 4 szőlő- és gyümölcstermelés, 5 erdő, 6 intramontán kismedencék földművelése, 7 havasi legelő, 8 vásárvonal, 9 vásárváros, 10 ártérperemi település, 11 medenceközpont, 12 montánipar, 13 a gazdasági javak áramlása, 14 a munkaerő migráció iránya.
* Az előadás anyaga az OTKA T024171 számú kutatási program alapján készült