HUNGEO 2000 Szekcióülések - Geográfia B1
Bevezetés a földrajztudomány rendszertanába

Vofkori László
Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely, RO
lvofkori@udv.topnet.ro


Az ezredvég tudománya újabb módszertani gondokkal küzd. A kevés számú földrajzi lexikon nem tisztázta az egyes földrajztudományi ágak, földrajzi diszciplínák helyét a földrajztudomány rendszerében. Közben a földrajz helyéről és szerepéről szóló tudományos vélekedések megsokasodnak, a tértudományok bővülése megállíthatatlan.
A nemzetközi tudományfejlődési sajátosságokat a geográfia sem kerülheti ki. Az is tapasztalható, hogy a földrajzi tudásanyag annyira sokrétűvé és bonyolulttá vált, hogy a "rendteremtés" és rendszerezés igénye nyilvánvaló. Mindezek ellenére a földrajztudományban a közelmúltban jelentős szemléleti változás zajlott le. A természetföldrajzot az űrkutatás és annak lebontható eredményei (például a légi fényképezés), a társadalomföldrajzot pedig az emberi ráhatások új szemlélete termékenyítette meg. A globális lemeztektonika a földtudományok legnagyobb szabású megújulását eredményezte, míg a szociológiai és térinformatikai módszerek jelentősen átformálták az antroposzférára vonatkozó ismereteinket. A földrajztudomány kutatásának tárgya a földrajzi burok. A földrajzi burok összetevőinek egymásra hatása mára annyira bonyolult, hogy ezek tanulmányozásával számos földrajztudományi ág és ágazat foglalkozik.
A szerző közel 300 földrajztudományi ág tudomány-rendszertani besorolását igyekszik bemutatni. A szócikkfejben helyet kap a vizsgált tudomány (ág, ágazat, terület) neve, annak latin neve, magyarosított latin neve, a tudományág nevének etimológiája, a tudománynév szinonimái, alaktani változatai, rokon értelmű szavai, a régies tudománynevek, valamint angol és német neve. A tartalmi részben a vizsgált földrajztudományi ág közkeletű meghatározása (definíciója), tudomány-rendszertani helye, a tudományág felosztása, tudománytani jellemzők, az illető tudományág elméleti alapjai, fogalomkészlete, cél- és feladat-rendszere, főbb kutatási módszerei, eszközrendszere, várható fejlődési irányai szerepel. Valamennyi szócikk szakirodalmi tájékoztatóval és utalásokkal zárul.
A földrajztudomány felvázolt rendszertani tervezete a nemzetközi tudományregiszterek és mutatók adatait is felhasználta. Az újabb módszertani meggondolások abban segítették a szerzőt, hogy a földrajztudomány szerkezeti felosztása, annak rácsa egyben tükrözze e tudománycsoport mai állását és helyét a tudományok rendszerében.