Az 1840. évi országgyűlésen felvetődött, hogy mennyire lehetne Fiume tengeri kikötőt vízi úton megközelíteni. A kérdés megválaszolásához az addig folyónként végzett szintezéseket egységes szintfelületre kellett átszámítani. Vásárhelyi Pál kezdte el ezt a munkát és a magassági adatokat az Adriai-tenger szintjére számította át. A mérési adatokat Vásárhelyi halála után, 1846-ban a Lipszky-térkép kisebbített (Hrenko szerint 1844. évi, Ulbrich szerint 1820 körüli )változatára rajzolta Nagy István mérnök. Piros számok jelzik a térképen a szárazföldekre, kékek a vízre vonatkozó bécsi lábban mért magassági adatokat.
Az egységes tengerszintfeletti magasságot bemutató térkép további érdekessége, hogy a tervezett Duna-Tisza csatorna hét nyomvonalát szintezési adatokkal is jelzi továbbá ábrázolja Vukovárnál és Eszéknél a Fiume megközelítését célzó csatornák elképzelt vonalait is.
Lipszky térképét felnagyítva alkalmazta alapként, erdélyi hadműveleti térképe elkészítéséhez, Tóth Ágoston ezredes a múlt századi szabadságharcban.
1827-ben kis térképe szolgált háttérként hazánk néprajzi térképének az elkészítéshez.
Lipszky térképei életében Pesten jelentek meg, kivéve a munka előkészítése során rajzolt kis méretarányú áttekintő térképeit, amelyek a készülő munkáról tájékoztatást adó tudományos cikkek mellékleteként jelentek meg Gothában és Weimarban.
A térképei felhasználásával készült újabb térképek többsége Bécsben, Pesten és Prágában jelent meg.
A Habsburg Birodalmon kívül Berlinben (1811-1816 között) négy kiadásban jelent meg nagy országtérképe. Az Angol Birodalomban kézi (kis) térképének a felhasználásával két Magyarország térkép is készült 1814-ben Ediburghban és 1834-ben egy Londonban.
Más szerzők illetve kiadók munkájaként nagy országtérképe, illetve annak kissé kisebbített változata 21, áttekintő országtérképe 9, kézi országtérképének különböző változatai 11 kiadást értek meg.
Nagy országtérképe alapján 2 egyházmegyei és 8 országrész térkép készült.
Joggal feltételezhetnénk, hogy a nagy világvárosokban megjelent térképek gyorsan módosították a korábbi magyarországi ábrázolásokat. Sajnos részletes, nyomkövető kutatás még nem készült arról, hogy ki, mikor térképének melyik elemét vette át új térképébe.
Zách Ferenc gothai csillagász a Bogdanich expedició első helymeghatározásá-nak Fiume földrajzi adatainak közlésekor már 1799-ben jelezte folyóiratában, hogy a település mérések alapján számított földrajzi szélessége sokkal délebbre van a térképen általában jelzett értéknél.
Ha külföldet nem is érdekelte a Duna futása, a Fertő vagy a Balaton alakja, de a Földközi-tenger partjának hibás ábrázolására fel kellett figyelniük. Az Osztrák Birodalom 1809-ben megjelent a jó nevű térképész Liechtenstern által készített térképe már módosítja Fiume helyzetét (Bogdanich-Lipszky adatánál is délebbre rajzolja), de a térkép egyéb tartalmi elemeiből semmit nem vett át.
A korabeli térképeket átnézve, úgy tűnik Lipszky térképének rajzolatát csak 1816-tól kezdve használják fel szerkesztési munkájuk során elsősorban az osztrák, majd a külföldi térképkiadók. Az egyik korai példa térképének felhasználására Riedl hat szelvényes Európa térképe.
Lipszky térképének elsődleges hatása, mind itthon, mind külföldön, hogy ez az első magyarországi térkép amelyik részletes és áttekintő térkép formájában is viszonylag nagy példányszámban jelent meg. A nagy példányszám lehetővé tette, hogy térképkiadók, térképészeti szervezetek, egyetemek egyaránt megvásárolhassák azt.
A térkép munkálatainak majd elemzésének nemzetközi folyóiratokban való közzététele felhívta a figyelmet a térkép tudományos alapjaira és kíválóságára. A Lipszky térkép hatására változtak meg a különböző térképkiadók Európa és Közép-Európa térképeinek Magyarország rajzolatai. Lipszky térképe néhány nagyváros latin, vagy német elnevezésének kivételével a hivatalos magyar neveket közvetítette mindenki számára.
Érdekes kutatási téma lenne, hogy a vízrajz, hegyrajz, közigazgatási határok átvétele mellett a magyar névrajz miért nem vált általánossá a nyugat-európai térképeken. Feltehetően az osztrák térképészek közvetítései módosították Lipszky eredeti névanyagát.
A század derekán (1856) a korszak egyik kiemelkedő térképésze Emil von Sydow áttekintő tanulmányt közölt az európai térképészet helyzetéről. Ebben írta le azt a --Fodor által is idézett-- mondatot Lipszky nagy térképéről, hogy "óriási szorgalom eredménye, méltán bámulatot gerjesztett, s amely a Magyarországról készült minden későbbi földképnek forrásává vált."
Kiadás éve | Ábrázolt terület | Méretarány | Méret (cm) | Szelvényszám | A térkép nyelve | Kiadás helye |
---|---|---|---|---|---|---|
1804 | Magyarország | 1 : 2 400 000 | 43,6 x 31,2 | 1 | latin | Gotha |
1804 | ||||||
1806 | Magyarország | 1 : 4 320 000 | 26,0 x 18,1 | 1 | német | Weimar |
1804-1808 | Magyarország | 1 : 480 000 | 207 x 159,5 | 12 | latin | Pest |
1804-1808 | ||||||
1804-1808 | ||||||
1810 | Magyarország | 1 : 1 440 000 | 69,0 x 44,5 | 1 | latin | Pest |
1825? | ||||||
1805 (kézirat) | Pest-Buda | 1 : 7200 | 140 x 100 | 4 | német | Bécs-Pest |
1810 | ||||||
1820 | ||||||
Lipszky János térképének átvételével vagy felhasználásával készült művek
Kiadás éve | Ábrázolt terület | Méretarány | Szelvényszám | A térkép nyelve | Kiadás (készítés) helye |
---|---|---|---|---|---|
1827, 1827, 1827 | Magyarország | 1 : 1 144 000 | 1 | latin | Bécs |
1827, 1848 | Magyarország | 1 : 1 144 000 | 1 | latin | Prága |
? | Magyarország részlet | 1 : 320 000 | 3 | német | ? |
1821 | Trencsén vármegye | 1 : 200 000 | 1 | latin | ? |
1809 | Győr környéke | 1 : 112 500 | 1 | német | ? |
1809 | Bécs-Pozsony-Sopron közti terület | 1 : 241 000 | 1 | német | Weimar |
1810, 1816 | Szerbia, Bosznia, Horvátország | 1 : 480 000 | 4 | német, latin | Pest |
1811, 1812, 1813, 1816 | Magyarország | 1 : 576 000 | 4 | francia, német | Berlin |
1820, 1830?, 1844, 1847 | Magyarország | 1 : 576 000 | 6 | francia, német | Bécs |
1848 | Magyarország | 1 : 576 000 | 1 | francia, német | Bécs |
1849 | Magyarország | 1 : 480 000 | 12 | latin | Prága |
1868, 1871 | Magyarország | 1 : 480 000 | 12 | latin | Pest |
1851, 185?, 1853, 1859, 1861, 1868 | Magyarország | 1 : 576 000 | 6 | francia, német | Bécs |
1864 | Magyarország | 1 : 576 000 | 1 | francia, német | Bécs |
1871, 1880 | Magyarország | 1 : 576 000 | 2 | francia, német | Bécs |
1816, 1818, 1818, 1824, 1829, 1831 | Magyarország | 1 : 2 200 000 (vagy ahhoz közeli) | 1 | német | Bécs |
1812 | Váci egyházmegye | 1 : 296 800 | 1 | latin | Pest ? |
1814 | Magyarország | 1 : 2 800 000 | 1 | angol | Edinburgh |
1814 | Magyarország | 1 : 1 720 000 | 1 | angol | Edinburgh |
1818 | Erdély | 1 : 1 296 000 | 1 | német | Nagyszeben |
1822 | Esztergomi egyházmegye | 1 : 230 000 | 1 | latin | Esztergom |
1826 | Szirmiumi(mitrovicai) egyházmegye | 1 : 240 000 | 1 | latin | Pest |
1829 | Magyarország etnográfiai térképe | 1 : 2 220 000 | 1 | német | Pest |
1830, 1834 | Magyarország | 1 : 1 100 000 | 4 | német | Bécs |
1832 | Erdély és Kelet-Magyarország | 1 : 1 820 000 | 1 | angol | London |
1834 | Magyarország | 1 : 1 728 000 | 1 | német | Bécs |
1852, 1854 | Magyarország | 1 : 982 000 | 1 | magyar | Pest |
Lipszky János térképének hivatkozott felhasználásával készült Magyarország térképek kiadásai
A térkép típusa | Méretarány-tartomány | Kiadási időszak | Kiadások száma |
---|---|---|---|
Nagy országtérkép | 1 : 480 000 - 576 000 | 1811-1880 | 21 |
Áttekintő országtérkép | 1 : 982 000 - 1 : 440 000 | 1827-1854 | 9 |
Kézi országtérkép | 1 : 1 720 000 - 1 : 2 800 000 | 1814-1834 | 11 |