Az 57 oldal terjedelmű, 30 tételből álló irodalomjegyzéket és függeléket tartalmazó kézirat formai kiállítása és logikus szerkezeti felépítése egyaránt mintaszerű. A rövid bevezetés után Szerző áttekinti a számítógéppel segített térképszerkesztés alapjait, a digitális kartográfia fogalmát és lényegi feladatait, valamint fejlődésének fontosabb állomásait. E fejezeten belül különleges figyelmet szentel a különböző típusú szoftverekben rejlő lehetőségek összehasonlító áttekintésének és értékelésének. Végül széles ívű összegzésben ad képet a különböző hazai intézményekben a számítógépes térképszerkesztés terén eddig elért eredményekről, az alkalmazott módszerek fejlődésének fő állomásairól.
A 3. fejezet a Közép-Európa Atlasz digitális fakszimile változatának elkészítése során alkalmazott alapelveket tárgyalja. Az Atlasz létrejötte körülményeinek és főbb tartalmi vonásainak ismertetése után szembesíti egymással az új kiadás szempontjából számításba vehető különböző eljárások előnyeit és hátrányait, majd az alternatívák mérlegelése nyomán kialakult döntés (tartalmi fakszimile, lényegében újnak számító digitális fakszimile eljárás) indoklását követően a választott eljárás hardver- és szoftver-hátterét jellemzi.
A 4. fejezet az új kiadás során felmerült gyakorlati problémákkal foglalkozik (háttértérképek egységesítése, névrajz - különös tekintettel a speciális karakterekre, a tematikus ábrázolási módok .jelkulcsa, új színfeldolgozás, a digitális fakszimile változat térképeinek besorolása a számítógépes feldolgozás szempontjából). Szerző itt részletesen elemzi a különböző jellegű térképek ill. ábrázolási módszerek reprodukálása során felmerült - gyakran igen bonyolult - problémákat és a megoldásukra kidolgozott eljárásokat. Végül a digitális fakszimile változat egyes térkésihez fűzött meg-jegyzések zárják az értekezés kéziratát. (E megjegyzések - amelyek a korrekciókra, változtatásokra utalnak - magának az újonnan publikált Közép-Európa Atlasznak a függelékében is szerepelnek.)
A disszertációról alkotott véleményemet - nem lévén a térképtudományi eljárások kompetens szakértője - elsősorban az eredményeket felhasználó geográfus szemszögéből összegeztem. E tömör összegzés előtt mindössze egy érdemi és egy apró megjegyzést kívánok tenni :
a) Az értekezés szövegéből nem tűnik ki, hogy valamely téma adekvát kartográfiai megjelenítése nemcsak magas fokú térképtudományi ismereteket, hanem az adott téma (ill. az annak megfelelő tudományág) mélyreható ismeretét is feltételezi. A Közép-Európa Atlasz különböző tárgyú tematikus térképek sokaságát foglalja magában. Mindenképp helyes, jól indokolt döntés volt a puszta reprodukció helyett a korrekciókat, változtatásokat is lehetővé tevő digitális fakszimile kiadás, ám a korrekciók módja és mértéke ill. az ezekben elfogadott kompromisszum egyes esetekben szaktudományi szempontból joggal vitatható. (Pl. a 37. és 39. oldal talajtérképeinek címe, a 21. oldal éghajlati térképének címe és hiányosan hagyott jelkulcsa, egyes térképcímek angol szaknyelvi fordítása, ill. ennek a magyarral való megfeleltetése stb.)
b) Egyetértek Szerzőnek az általános és speciális térképek iránti növekvő igényeket illető megállapításával; ám ez véleményem szerint nem függ össze a városiasodás növekvő (valójában sok országban inkább már hosszabb ideje csillapodó) ütemével (7. p.).
Véleményemet a kéziratról röviden az alábbiakban foglalom össze:
a) A dolgozat a számítógépes kartográfia módszereinek, alkalmazási lehetőségeinek rendkívül széleskörű és kiemelkedően magas szintű ismeretéről, sőt ennél többről: Szerzőnek e módszerek alkotó továbbfejlesztésében elért eredményeiről is tanúbizonyságot tesz.
b) Mindez olyan felkészültséget és szellemi teljesítményt jelent, amely feltétlenül méltó a tudományos elismerésre. (Nem értek egyet azon vélekedésekkel, melyek az alkalmazott tudományterületek művelőit a tudományos fokozatok odaítélése szempontjából mellőznék vagy háttérbe szorítanák.)
c) Külön kiemelendőnek tartom, hogy Szerző az általa alkalmazott és jelentős részben általa kidolgozott széleskörű, igen korszerű térképtudományi metodikát olyan igényes, monumentális, a geográfia szempontjából (is) rendkívüli értéket képviselő mű megjelentetésében hasznosította, mint Rónai András Közép-Európa Atlasza. E kiadvány jelzi a felhasznált módszerek rendkívüli jelentőségét a történeti földrajzi kutatások, ill. ezek forrásműveinek hozzáférhetővé tétele szempontjából.
d) Fentiek alapján Zentai László értekezésének a kandidátusi fokozat elnyerését célzó nyilvános vitára bocsátását javaslom; célszerűnek tartanám azonban a tézisek III. pontjában Szerző új tudományos eredményeinek markánsabb összefoglalását.

Bp. 1994. január 13-án

Probáld Ferenc