Zentai László kandidátusi házivédése
1994. I. 25.
Zentai László:
"Számítógéppel segített térképszerkesztés -
a Közép-Európa Atlasz (1945) digitális fakszimilekiadása "című
kandidátusi értekezés
bírálata

Házi védés - 1994. január 25.
Az értekezés 74 oldalból áll, mely 4 fejezetre, összefoglalásra, irodalomjegyzékre és függelékre bomlik. Az irodalomjegyzék 30 tételből áll. Hét melléklet szemlélteti a szerző legutóbbi eredményeit. A szöveg jól követhető, bár hiányolom a szemléltető ábrákat. Az értekezés megjelenése mintaszerű.
Tételes megjegyzéseim illetve kérdéseim a következők:

A bevezető fejezet (4. oldal) felsorolásának utolsó pontjában ez olvasható: ...új fontos tudományágak születnek: a térinformatika, a GIS (földrajzi információs rendszerek). Kérdésem: "Miért tartja fontosnak a térinformatika és a GIS fogalmi szétválasztását?"

A 2. fejezet tárgya a számítógéppel segített térképszerkesztés alapjainak ismertetése. Ennek bevezetése (6. oldal) rövid áttekintést ad a számítógépes kartográfia fejlődéséről. Hiányolom a Harvard Laboratory for Computer Graphics tevékenységének megemlítését. A fejlődést ebben az időben - alapvetően a számítógéppark minősége miatt - az USA és Kanada határozta meg.

A fogalmak egyértelműsítése segíti a tudományos együttgondolkodást. Zavarónak tartom a szakirodalomban az adat és az információ fogalmának szinonim használatát. A térinformatikában én adatnak a méréseket, megfigyeléseket, tényeket tartalmazó adatbázis elemeit nevezem. Számomra az információ az adott időben valaki számára fontos és hasznos adatot - ez gyakran levezetett adat - jelenti. A szinonim értelmezés az értekezésben is többször elfordul, például a 8. oldal második bekezdésében: ...a hagyományos térkép kitűnő információközlő képességekkel rendelkezik, de mint információhordozónak, adattároló eszköznek igen korlátozottak a kapacitásai...
Hasonlóan félreértésekhez vezethet a rövidítések használata. A CAD (Computer Aided Design) és CAD (Computer Aided Drafting) között vagy a DTM (Digital Terrain Modelling) és DTM (Desktop Mapping) között különbséget kell tennünk. A szerző ezeket a fogalmakat a 10. illetve a 15. oldalon vezeti be. Úgy gondolom, hogy célszerű lenne az említett problémákra felhívni az Olvasó figyelmét.

Első olvasatban szokatlan volt számomra a "raszter > pixel" megfeleltetés (10. oldal), de az adott esetben elfogadhatónak tartom.

A 16. oldalon olvasható a GIS (földrajzi információs rendszer - szerintem FIR) szoftverek céljának meghatározása. Hiányolom a definícióból az elemző-, szintetizáló-, információelőállító-képesség megemlítését. A következő mondatban ez áll: ...a jövő is mindenképpen az, hogy lehetőleg az összes megjelenő térkép - méretaránytól függetlenül - illeszkedjen az országos adatbázishoz... Az utolsó szó valószínűleg elírás (országos adatbázis helyett országos rendszer értendő). Egyetértek a szerzővel. Az adatbázisok illeszthetősége alapvető fontosságú.

A 17. oldal 4. pontjában a MapInfo és az AtlasDraw mellett javaslom megemlíteni az ArcView szoftvert.

A 3. fejezet a digitális fakszimile kiadás elveivel foglakozik. A 25. oldalon esik szó a címben említett atlasz újra kiadásának igényéről. Kérdésem: "Mi indokolta az új kiadást?"

A 4. fejezet az új kiadás gyakorlati megvalósításának problémáival foglakozik. A 33. oldalon a foltszerű objektumok adatbázisba töltésének hibáit említi a jelölt. Szeretném a figyelmét felhívni, hogy PC környezetben az ArcIinfo egyszerűen kezeli, illetve oldja meg az említett problémákat.

A 34. oldalon - a vízrajzi háttértérképekkel kapcsolatban - a különböző fedvények illesztési problémáiról esik szó. Ez az adatbázis létrehozásának egyik alapproblémája. Javaslom az alkalmazott megoldások kissé részletesebb ismertetését.

A konkrét térképszerkesztést a jelölt és Márton Mátyás, Jesus Reyes valamint Vellai István végezték (41. oldal). Javaslom a munkamegosztás pontosabb leírását.

A jelölt nagy munkát végzett, nyilvánvalóan sok tudományosan értékes tapasztalatot szerzett. A létrehozott digitális adatbázis ugyancsak nagyon értékes. Az összefoglalásban említett további hasznosítási lehetőségek sorába javaslom felvenni a más digitális atlaszokkal (például az FKI-ban készülő digitális nemzeti atlasszal) való összevetésben rejlő lehetőségeket.
Véleményem szerint a jelölt munkássága - és konkréten ez a munka - jelentős mértékben járul hozzá a nagy hagyományokkal rendelkező hazai térképészet korszerűsödéséhez. Az ELTE Térképtudományi Tanszékén kialakuló műhely iránymutatást adhat a hazai térinformatika számítógépes "output"-jainak színvonalasabbá tételéhez.

A tézisekben összefoglalt tudományos eredmények közül első hármat tartom megalapozottnak.

Székesfehérvár, 1994. január 20.

Márkus Béla, a műszaki tudomány kandidátusa