3.1.7 Csillagászat



.
TR-208II. évfolyam 2.félévCsillagászat2+0aláírás

Bevezetés. A csillagászat tárgya, felosztása. Az anyag megjelenési formái az Univerzumban.
Főbb észlelési eszközök.
Az anyag szerveződése. A Hubble-törvény, a kozmológia alapjai. Az ősrobbanás és a galaxisok keletkezése. A galaxisok osztályozása és térbeli eloszlása. A Tejútrendszer helye a Világegyetemben.
A Tejútrendszer szerkezete. Alrendszerek. A csillagok főbb jellemzői. Kémiai összetétel: populációk és kapcsolatuk az alrendszerekkel. Magnitúdóskála, színképosztályzás. HRD, tömeg-fénysebesség reláció.
A csillagközi anyag. A csillagok keletkezése, fejlődése és pusztulása. A Nap helye a Tejútrendszerben.
A Nap. Energiatermelés a magban: napneutrino-probléma. Energiatranszport a Napban. A Naplégkőr szerkezete. Naptevékenység. Napszél, helioszféra, bolygóközi anyag.
Az égi mechanika alapjai és a planetáris testek osztályozása. A Naprendszer keletkezése. Kisbolygók, üstökösök, meteorok.
A bolygólégkörök általános jellemzése. Magnetoszféra, sarki fény, ionoszféra. A bolygók és a napszél kölcsönhatása. A gázóriások. Azonosságok és eltérések a négy gázóriás jellemzőiben. Gyűrűrendszerek.
A kőzetbolygók általános jellemzése. Fejlődésük főbb mozzanatai (magmaóceán, intenzív bombázás, belső olvadás ill. hűtés, geokémiai differenciálódás). Felszínformáló tényezők. A szukcesszív atmoszférák elmélete. A Merkúr, az Io, és az Europa jellemzése.
A Vénusz. Légköre, felszíne, szerkezete, fejlődése.
A Hold. Felszíni formák, holdkőzetek. Belső szerkezet. A Hold rétegrajza, a holdtörténet korszakai. A Hold eredetének problémája.
A Mars. Légköre, felszíne, szerkezete, fejlődése.
A jégbolygók (Ganymedes, Callisto, Titán, Charon, Plutó). Felszíni formák, eredet, fejlődés.

.
TR-407II. évfolyam 1.félévCsillagászat2+2gyakorlati jegy, kollokvium

Bevezetés. Szférikus koordinátarendszerek. A gömbi trigonometria alapjai.
Koordinátarendszerek átszámítása a gömbi színusz- és koszinusztétlek felhasználásával, ill. mátrixok segítségével. Geografikus, geodetikus és geocentrikus koordináták.
Az éggömb fogalma, nevezetes körei és pontjai (horizont, zenit, nadír, égi egyenlítő, ekliptika, pólusok, tavaszpont, galaktikus és szupergalaktikus egyenlítő). Égi koordinátarendszerek. Az alapsíkok helyzeténak változása (precesszió, nutáció). Közepes és valódi tavaszpont.
A koordinátarendszerek átszámítása. A koordináták függése az origó helyétől és sebességétől. (parallaxis, aberráció). Topo-, geo- és baricentrikus rendszerek. A koordináták függése az időtől (precesszió, sajátmozgás, pályamozgás). Epochák szükségessége.
A Nap látszó mozgása. Tropikus, sziderikus, Bessel-féle és anomalisztikus év. Időszámítás. Csillagidő, középidő, világidő, atomidő, UTC.
A koordinátarndszerek gyakorlati kitűzése szukcesszív approximetizáló útján. Az inerciarendszer kérdése. Fundamentális koordinátarendszer, fundamentális katalógus, referenciacsillagok.
A Hold látszó mozgása. Csomópontok, holdfordulók. Fődagály, főapály. Fogyatkozások, fogyatkozási ciklusok. Naptárrendszerek. Julián-dátum és -éra.
A bolygók látszó mozgása. Sziderikus és szinodikus évek. Epiciklikus mozgás. Pályaszámítás. Égi mechanikai mértékegységek.
A csillagok sajátmozgása. A sztellárasztronómia alapjai. Apex, antapex, centroid fogalma. A Nap térbeli mozgása. LSR. Szekuláris és statisztikai parallaxis.
Aberráció. Napi és évi aberráció. Planetáris aberráció. Elliptikus aberráció. Napi és évi parallaxis.
A légkör zavaró hatásai: refrakció, szcintilláció. A topocentrikus hely, a látszó hely és az epochabeli közepes hely kapcsolata. Közepes katalógus hely.
A földrajzi helymeghatározás csillagászati alapjai.
Koordinátarendszerek más égitestek felszínén. Heliografikus és szelenografikus koordináták. Magasságmérés a világűrből.

Vissza a tartalomjegyzékhez!
Ugrás a következő fejezetre!