FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK
TÉRKÉPÉSZ ÉS GEOINFORMATIKUS SZAKIRÁNY
Tantárgy neve: ÁLTALÁNOS GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ

Tantárgy heti óraszáma: 2+0
kreditértéke: 3
tantárgyfelelős neve: Czirfusz Márton
tanszéke: Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék
számonkérés rendje: kollokvium

Az elsajátítandó ismeretanyag rövid (néhány soros) leírása:

  • A kurzus során a hallgatók átfogó ismeretet kapnak a Föld országai népesség- és településföldrajzának általános vonásairól, a mezőgazdaság-, az ipar és a szolgáltatások fejlődéséről, világgazdaságban betöltött szerepük változásairól, ezek fontosabb okairól.

    Tematika/tartalom:

    1. A társadalomföldrajz tárgya, tagozódása, alapkategóriái. A Föld népesedési folyamatainak áttekintése. A népességrobbanások jellemző vonásai. Népesedéspolitikák.
    2. A népesség szerkezetének jellemzői (kor-, iskolázottság, nem szerinti megoszlás). A korfatípusok. Vándorlási folyamatok. A migrációt kiváltó okok és ennek társadalmi hatásai. A nagyrasszok, a fontosabb nyelvcsaládok és nyelvek. A vallások és a társadalomföldrajzi következmények.
    3. A településhálózat kialakulására ható tényezők. A településhierarchia. A települések funkciói.
    4. Településtípusok, településszerkezet. Az urbanizáció, a városrobbanás sajátosságai. A városnövekedés szakaszai.
    5. A mezőgazdaság jelentősége. Kialakulásának következményei, hatása a társadalomra.
    6. A mezőgazdasági tevékenységet befolyásoló tényezők. Az ágazat kapcsolata az iparral. Az élelemellátás biztonságának kérdései.
    7. A növénytermesztés és az állattartás jellegzetességeinek bemutatása a mérsékelt öv példáján.
    8. Az ipar szerepe a társdalomban. A villamos-energiatermelés jelentősége. A fogyó és a megújuló energiahordozók szerepének történeti áttekintése.
    9. A kohászat gazdaságföldrajza, különös tekintettel az alumíniumiparra. A telephelyválasztás új vonásai. Az anyag- és energiaigényesség csökkenésének társadalmi következményei.
    10. A gépipar fejlődésének áttekintése. A számítógéppel irányított feldolgozás jelentősége. A vegyipar főbb ágazatai (a petrolkémia és a gyógyszergyártás).
    11. Az infrastruktúra társadalmi jelentősége. A közlekedés és hírközlés. A hálózat kialakulására ható tényezők. A közlekedés ágazatok rendszersajátosságai. A vízi közlekedés bemutatása.
    12. Az idegenforgalom növekvő társadalmi jelentősége. A vízgazdálkodás, az igények kielégítésének lehetőségei, a fogyasztás megoszlása. A külkereskedelem térségenkénti és áruszerkezeti sajátosságai.
    13. A gazdasági integrációk kialakulására ható tényezők. Lépcsőfokok az együttműködésben. A globalizáció fogalma, terjedésének sajátos következményei, feltételei. A transznacionális vállalatok szerepe.

    Kötelező irodalom:

    Ajánlott irodalom: