A térképkészítés története
04.jpg - 10273 Bytes

15. DOMBORZAT FELMÉRÉS

A társadalom élete térben zajlik, így a térképeken is szükség van - a felszín mellett - a harmadik dimenzió megjelenítésére. Fontos ez a közlekedésben, az építkezések miatt és a települések kialakításában, mert már az ókori folyó menti kultúrákban is jelentős szerepet játszott ez, ahol pl. az öntözéshez jól kellett ismerni a magassági viszonyokat. A XVII. századtól kezdve a hadvezetés igényelte a terep domborulatainak pontos ábrázolását, később a táj sajátosságainak megismeréséhez és az atlaszok térképeihez volt szükség megjelenítésükre.
A legpontosabb magasságmérési módszer: a szintezés. Ennek első eszközeit Héron görög tudós lírásában láthattuk; a XVIII.-XIX. században távcsővel ellátott műszereket állítanak elő. Ezzel a módszerrel mértek a Duna és a Tisza szabályozása során, és így határozták meg az Adriai tenger szintjéhez (Trieszthez) képest az ún. ősjegyek magasságait, köztük 1888-ban a Nadapét, amely napjainkban is egyik magassági alappontunk.
Szintező műszereket Magyarországon az egykori Süss cég, majd utóda a Magyar Optikai Művek, valamint a Gamma Művek állított elő. Több híres műszerkonstruktőrünk tervezett különféle szintező műszereket, köztük Oltay Károly professzor (1922) és Tóth Pál, a MOM mérnöke (1958, 1975).


1left.gif - 267 Bytes 1up.gif - 280 Bytes 1right.gif - 266 Bytes