Az évszázadok folyamán számos magyar író vette közelebbről is szemügyre annak a különös, olykor művészi megformálású, máskor meg puritánul egyszerű emberi műnek valamelyik példányát, amelynek a XIX. század közepe óta térkép a legáltalánosabb neve, bár olykor még mindig fel-felbukkan a régebbi időre jellemző mappa, abrosz, földabrosz, tábla, földkép megnevezés is. Eleinte jóformán csak a mindennapi élet hasznos segédeszközét látták a térképben, s azt tudták róla, hogy jó szolgálatot tehet utazásokon, katonai kiképzéseken és hadműveletekben, a földrajzi ismeretek szemléltetésében stb.
Olvasmányai során az előadó évtizedek óta gyűjtögeti a magyar írók térképi vonatkozású megnyilatkozásait. Több száz magyar író magyar nyelvű írásaiból vannak kijegyzései. Ezekből mutat be most néhány érdekesebbet Szepsi Csombor Mártontól, Zrínyi Miklóstól és Apáczai Csere Jánostól kezdve Bod Péteren és Széchenyi Istvánon át Szabó Zoltánig, Cs. Szabó Lászlóig és Bertha Bulcsúig. Nem a térképkészítőket, hanem a térképhasználókat juttatja szóhoz, azokat tehát, akiknek javára a térképészek tevékenykednek.
Az előadás után a szerző szívesen dedikálja "Földrajzi nevek etimológiai szótára" (I-II) című könyvét, amelynek kétkötetes bővített változata 1997 decemberében jelent meg új kiadásban a korábbinál tartósabb papíron. Beszerezhető kizárólag a Magiszter Könyvesboltban (1052 Bp. Városház u. 1.).
Az előadó 75. születésnapjára készült "Szavak-nevek-szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára" (Budapest, 1997. 502 oldal) kötet megvásárolható korlátozott számban az előadás végén. (1400 Ft.)