Az előadó azt vizsgálja meg, milyen belső és külső befolyásoló tényezők gátolják és akadályozzák a térképészt abban, hogy térképe megbízható legyen, azaz adekvát módon tükrözze a földfelszín lényegét. Ennek kapcsán részletesen foglalkozik a délvidéki határaink 1941. április 11-e után bekövetkezett változásának térképi ábrázolásával. Diplomáciai iratok, követi jelentések tanúságát is értékesítve választ keres arra a kérdésre, miként volt lehetséges, hogy 1943-ban olyan térkép készülhetett Magyarországon, amely a délvidéki magyar katonai akció során birtokba nem vett és Magyarországnak később sem átadott Bánságot  status quo ellenére Magyarország akkori államterülete szerves részének tüntette fel.