Magyar Térképbarátok Társulata előadásai

Társulatunk májusi összejövetelén,
a FŐMTERV Rt. székházában (1024 Bp. Lövőház u. 37.)
a földszinti tanácsteremben
2013. november 27-én (szerdán) 17.30-kor

Dr. Plihál Katalin,
az OSZK volt Különgyűjteményi Igazgatója
A Tabula Hungariae ... Ingolstadt, 1528 térkép és utóélete
címmel előadást tart.

1528. májusában Petrus Apianus ingolstadti új nyomdájának első nyomtatványa, a Tabula Hungariae napvilágot látott.
E szívünknek oly kedves térkép megmaradása, és egykori megjelentetése mai kifejezéssel élve egy több nemzeten átnyúló project eredménye volt. Az eredeti kéziratot készítő magyar Lázár műve egy osztrák diplomata, egyébként szülőhelyét illetően frank Johannes Cuspinianus jóvoltából jutott el Bécsbe. Ott a kéziratot nyomtatásra a bajor Georg Tannstetter, a bécsi egyetem tanára készítette elő, majd a szintén bajor Petrus Apianus egy ragyogó új térképnyomtatási
módszer, a sztereotípia alkalmazásával tette azt sokak számára hozzá férhetővé. A közreadás költségét a megtaláló Cuspinianus vállalta magára, s ő ajánlotta azt I. Ferdinánd magyar és cseh királynak.
E földabrosz 2007-ben majdnem hasonló nemzetközi összefogás nyomán kerülhetett be az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete (UNESCO) által szervezett, a világ szellemi örökségének megőrzését magára vállaló The Memory of the World programjába.
E térkép megjelenése idején e műből legfeljebb több tucat levonat kerülhetett forgalomba, így a korabeli katalógusokban pontos adatait nem is fedezhettük fel. Ezért nem meglepő, hogy e műről 1880. május 3-ig - amikor neves bibliofil gróf Apponyi Sándor a Magyar Történeti Társulat ülésén az addig sokak által oly buzgón keresett térképet végre a maga valóságában bemutathatta -, igazán pontos ismereteink nem voltak.
A szakembereket is meglepte a térkép szokatlan tájolása, bizonytalanok voltak a készítő személyét és származását illetően, valamint abban is, hogy a középkori Magyar Királyságot bemutató mappát milyen módon, és mennyi idő alatt lehetett elkészíteni.
A Tabula Hungariae ... (Ingolstadt, 1528.) térkép fontos tükörképe a középkori Magyarország természeti és gazdasági erőforrásainak, és egyben különleges nyelvemlékünk is.
Olvasóink e könyv segítségével megismerhetik e kivételes térképkincsünk születésének hátterét, valamint azt is, ahogy az elmúlt több mint 100 évben e művet a szakemberek értékelték. E művében a szerző az elmúlt 25 év kutatási eredményeinek tükrében kalauzolja az olvasót, tárja fel az érdeklődők előtt azt az adatáramlási "információs sztrádát" ahogy az 1528-as kiadású mappa nyomán leszármazottai "megszülettek".

Szokás szerint vendégeket is szívesen látunk.