Magyar Térképbarátok Társulata előadásai

Társulatunk novemberi összejövetelén,

a FŐMTERV Rt. székházában (1024 Bp. Lövőház u. 37.)
a földszinti tanácsteremben
2009. november 11-én (szerdán) 17.30-kor

Dr. Plihál Katalin

az OSZK Térképtárának vezetője, Társulatunk Tiszteletbeli Elnökségének tagja bemutatja Magyarország legszebb térképei 1528-1895 című most megjelent könyvét


Álljon itt ajánlónak Klinghammer István professzor úr bevezetője:

A régi térképek ma a műkereskedés tárgyát képezik. Olyan művészek, mint Leonardo da Vinci, Hans Holbein, Albrecht Dürer és mások, maguk is rajzoltak térképeket, de legalábbis térképek dekoratív kereteit. A festők és a kartográfusok ugyanazokat a grafikai elemeket és színelemeket alkalmazzák, de míg a művész ezekkel szubjektíven, érzelmileg szabadon rendelkezik, addig a térképészt köti az ismeretanyag koordináta-rendszerben való elhelyezése, az ábrázolt objektumok egymás közötti kapcsolata, értéke, a leképezés méretarányhoz és generalizáláshoz kötött mértéke.

Egy térkép harmóniája és kiegyensúlyozottsága nem művészeti kérdés, hanem esztétikai. Az esztétikában harmónia alatt az egész részeinek egymáshoz való kiegyensúlyozott és mértéktartó viszonyát értjük. Arra a kérdésre, mi is valójában a kiegyenlítettség és a mértéktartás, mindenki ad valamilyen feleletet, ami egyaránt függ az illető tapasztalatától, gyakorlottságától és a művészi dolgokkal való kapcsolatától, másrészt a megszokástól és valamiféle érzelemtől, és végül függ a szemlélő pillanatnyi hangulatától is.

A romantikáig az esztétikát egyszerűen a szépség tanának tartották, ma pedig a tetszetős technikai alakkal (technical design) azonosítják. A fogalmak tartalma változó. Az esztétika függ a technikai lehetőségektől és a divat áramlataitól. Egy fametszetes térkép a rézmetszettel szemben durvának és esztétika nélkülinek tűnhet; egy barokk térképhez hozzá tartozott a képszerűen allegorizált keret, és ezekkel szemben a következő évszázadok tudományos térképei józannak és hidegnek látszottak.

A térképszerkesztés számára nincsenek általánosan érvényes, a gyakorlatban közvetlenül alkalmazható harmóniaszabályok. Egyetlen kartográfus sem kerülheti meg a személyes döntést, ha összhangba kívánja hozni a tudományos tények világosságát személyes harmónia-érzékével. Plihál Katalin kiváló térképtörténész „Magyarország legszebb térképei, 1528-1895-ig” címmel Lipszky János, Karacs Ferenc, Homolka József és a többi nagyszerű térképíró tudományos alapossággal készített esztétikai remekét válogatta a szép kiállítású kötetbe. Köszönet a szerzőnek és köszönet a kiadónak!          

A könyv 57 térképet mutat be és a DVD-ROM mellékleten részletesen is tanulmányozható.

Ha minden jól alakul, akkor az előadás során a könyv kedvezményes áron megvásárolható. A pontos árat most még nem tudjuk.

Szokás szerint vendégeket is szívesen látunk.