Magyarország közigazgatási atlasza 1914

BEVEZETÉS

Az atlasz használatához

Az atlaszban szereplő névmutató jelentősen eltér a szokásostól, mert statisztikai jellegű kiegészítéseket is tartalmaz. Bár elsődleges szerepe továbbra is az, hogy a térképeken szereplő több mint 15 000 objektumot kellő gyorsasággal megtaláljuk, a nevek mellett szereplő adatok azt is lehetővé teszik, hogy az adott település lakosságára vonatkozó információkat szerezzünk.
Az atlasz térképes és statisztikai adatállományának előállításához Magyarország 1913. évi helységnévtárát és a helységnévtárhoz 1914-ben kiadott 1:400 000 méretarányú közigazgatási térképet használtuk fel. A két kiadvány azonban nincs teljesen összhangban egymással. A helységnévtár közigazgatási beosztását elvileg az 1913. februári állapotnak megfelelően rögzítették (gyakorlatilag nem következetesen), a települések statisztikáját pedig az 1910. évi népszámlálás adatai alapján készítették. Az 1914-ben megjelentetett térképen viszont sok esetben, az 1913 és 1914 során bekövetkezett közigazgatási változásokat is ábrázolták.
A fentiek figyelembevételével, atlaszunk térképlapjain a közigazgatási beosztást az 1914. december 31-i állapotnak megfelelően rögzítettük. Atlaszunk településeinek adatállományait azonban, csak a rendelkezésre álló 1910. évi népszámlálás alapján készíthettük el.
Ebből az eltérésből következik, hogy a lakosság nyelvére és felekezeti hovatartozására vonatkozó részletes adatok bizonyos települések esetében hiányoznak:

A magyar és horvát közigazgatási rendszernek is voltak olyan jellemzői, amelyek a térképes ábrázolást és az adatszerű megjelenítést egyaránt nehezítették.
Magyarországon az enklávék (olyan települések amelyek nem annak a közigazgatási egységnek a területén helyezkednek el, amelyikhez közigazgatásilag tartoznak) esetében azt a megoldást választottuk, hogy a térképen a tényleges területükön ábrázoltuk, az adatbázisban viszont a közigazgatási hovatartozásukat adtuk meg és megjegyzésben hivatkoztunk eltérő területi hovatartozásukra.

Példa a magyar névmutatóból:
Háromszlécs 3C3 Liptó vm. Rózsahegyi j. 1943  asterix.gif - 89 Bytes 7m 1911sl  clover.gif - 76 Bytes 1914rk 20ev [A helység a Németlipcsei járás területén van.]
Háromszlécs nevű település a 3. számú térképszelvényen a keresőháló C3-as mezőjében található meg. A település közigazgatásilag Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott és 1910-ben 1943 lakosa volt. Az összes lakosságból 7 magyarnak, 1911 pedig szlováknak vallotta magát, a lakosság többi része egyéb népcsoportokhoz tartozott. Az összes lakosságból 1914 fő római katolikusnak, 20 fő pedig evangélikusnak vallotta magát az 1910-es népszámlálás szerint. A zárójelben szereplő megjegyzés szerint Háromszlécs olyan enklávé, amely bár a Németlipcsei járás területén helyezkedik el (a térképen is itt található meg), közigazgatásilag a Rózsahegyi járáshoz van besorolva.
a fenti adatokból kitűnik, a lakosság nemzetiségi és felekezeti megoszlását nem adjuk meg teljes részletességgel. Amennyiben nagyon megosztott a település lakossága, nemzetiségi és felekezeti szempontból is a három legnépesebb adatát szerepeltetjük, ha azonban valamelyik meggyőző többséget alkot, a megmaradt néhány százalékot nem részletezzük. Amennyiben a magyar lakosság jelen van egy településen, a legtöbb esetben feltüntetjük adatait.

Horvátország közigazgatását az 1886-ban hozott közigazgatásról szóló törvény alapozta meg. 1910-ben összesen 562 közigazgatási hatóság létezett, miközben a települések száma (városok, községek, puszták) meghaladta a 4000-ret. Az 562 közigazgatási hatóság közül 545 tartozott az úgynevezett politikai községek sorába. A politikai községek vagy egyetlen adóközségből, vagy több adóközségből és a hozzájuk tartozó településrészekből, egyéb lakott helyekből alakultak meg.
Atlaszunkban a városok és politikai községek mellet az összes adóközséget is feltüntettük, így a horvátországi települések száma közel 3000. Itt jegyezzük meg, hogy a térképen és a horvátországi névmutatóban mindkét nyelven jelöltük azokat a településeket, amelyek magyar elnevezéssel is rendelkeztek.
A politikai községek ábrázolását és adatszerű megjelenítését a következők szerint oldottuk meg. A térképszelvényeken a politikai községek határát a községhatároknál erősebb vonallal rajzoltuk meg, a politikai község központját pedig szaggatott aláhúzással jelöltük. Valójában ezek a központok a politikai községhez tartozó adóközségek közül kerültek ki. Legtöbbször a nevüket is kölcsönözték a politikai községeknek. Így fordulhat elő, hogy atlaszunk névmutatójában ugyanaz a név kétszer is szerepelhet Horvátországban. Egyszer mint adóközség, és egyszer mint az adott politikai község központja. A kétszeri megjelölést a településekhez tartozó lakossági adatok indokolják. Adóközségként csak a település saját lakosságszámát találjuk meg, ha azonban egyben politikai község központja is az adott adóközség, akkor lakosságszáma az összes hozzátartozó adóközség, és egyéb lakott hely népességének számát együttessen tartalmazza, illetve erre az adatra vonatkozóan részlete-zést is kapunk az etnikai és felekezeti megoszlást illetően.

Példák a horvát névmutatóból:

Martijanec 30A1 Varaždin (Varasd) vm. Ludbregi j. Martijanec pk. 1320
Martijanec adóközség a 30. számú térképszelvényen a keresőháló A1-es mezőjében található meg. Közigazgatásilag Varaždin (Varasd) vármegye Ludbregi járásában Martijanec politikai községhez tartozott, és 1910-ben 1320 lakosa volt.
Martijanec 30A1 Varaždin (Varasd) vm. Ludbregi j. pk. 4785  asterix.gif - 89 Bytes 16m 8n 4725h   clover.gif - 76 Bytes 4746rk 36iz
Martijanec politikai község a 30. számú térképszelvényen a keresőháló A1-es mezőjében található meg. Közigazga-tásilag Varaždin (Varasd) vármegye Ludbregi járásában politikai község volt, és 1910-ben 4785 lakossal rendelkezett a közigazgatásilag hozzákapcsolt adóközségekben, és egyéb lakott helyeken. Az összes lakosságból 16 magyarnak, 8 németnek, 4725 pedig horvátnak vallotta magát, a lakosság többi része egyéb népcsoportokhoz tartozott. Az összes lakosságból 4746 fő római katolikusnak, 36 fő pedig izraelitának vallotta magát az 1910-es népszámlálás szerint.

Egyéb megjegyzések

A magyarországi névmutatóban a helységnevek az akadémiai helyesírás szerinti betűrendet követik. A magánhangzók hosszú és rövid párjai a besoroláskor azonos betűnek, a mássalhangzók közül viszont a kétjegyűek is külön betűnek számítanak.
A horvátországi névmutató a horvát nyelv betűrendbe sorolásának szabályait követi. Az ott szereplő magyar elnevezések is aszerint lettek besorolva.
Mindkét névmutatóban az 1914-ben érvényben levő hivatalos helységneveket adtuk meg, az akkor elterjedt helyesírás szerint.
A térképszelvényeken Magyarország közigazgatási beosztáson kívül, az állam teljes közlekedési hálózata is megtalálható. Tájékoztató jelleggel pedig egyéb objektumokat is feltüntettünk (pl. fürdők, várak, várromok). Az ország határvidékét ábrázoló szelvények üres részein, Magyarország jelentősebb városainak átnézeti térképeit helyeztük el. Ezek a térképek a századforduló környékén, de nem azonos időpontban készültek, és stílusbeli különbségek is felfedezhetők rajtuk. Ennek ellenére közreadásuk mellett döntöttünk, mert úgy gondoljuk, hogy ezek a korabeli, ritka várostérképek is jelentősen segíthetik a korszak tanulmányozását.
Az atlasz tematikus térképei, a Postaigazgatóságokat feltüntető térképen szereplő adatok kivételével (1903) az 1910. évi népszámlálás adatainak felhasználásával készültek.
Igyekeztünk elkerülni, hogy az atlasz több tízezer adatot tartalmazó állományába hiba kerüljön. Kérjük a tisztelt olvasókat, ha mégis tartalmi hibát észlelnének, jelezzék kiadónk felé.

Rövidítések és jelek magyarázata

szfv. székesfőváros
vm. vármegye
j. járás
tjv. törvényhatósági jogú város
rtv. rendezett tanácsú város
pk. politikai község (Horvát-Szlavónországban)
ak. adóközség (Horvát-Szlavónországban)
m magyar
n német
sl szlovák
ro román
ru rutén
h horvát
sr szerb
v vend (szlovén)
l lengyel
c cigány
g görög
o olasz
b bunyevác
so sokác
cs cseh és morva
bo bolgár
rk római katolikus
gk görög katolikus
r református
ev evangélikus (lutheránus)
go görög keleti (görög ortodox)
un unitárius
iz izraelita
e lakosság etnikai összetétele
e lakosság felekezeti összetétele