írta: Zentai László
(Megjelent a Földrajztanítás szakfolyóirat 1995/1-2. számában)
A számítógépek elterjedése a nyolcvanas évektől szinte minden területen éreztette hatását. Az ár/teljesítmény viszonyok minden előzetes jóslatot felülmúlóan kedvező alakulása következtében mára a számítógép ugyanolyan eszköz lett mint korábban a televízió, vagy a magnó. Az Amerikai Egyesült Államokban lassan a háztartások felében már van számítógép és ez mint potenciális piac nagymértékben kihat az új szoftvertermékekre. A nyolcvanas évek végétől a számítógépek teljesítményének növekedése, új hardvereszközök megjelenése (hangkártya, CD-meghajtó) lehetővé tette, hogy a hardvergyártók és a szoftverfejlesztők figyelme egyre inkább egy új lehetőség a multimédia irányába forduljon. (Multimédiának röviden azt nevezzük, amikor a számítógép - megfelelő kiegészítésekkel - képes hang, álló-, vagy mozgókép rögzítésére, illetve visszajátszására.)
A térkép hagyományos megjelenési formájában is igencsak elterjedt információhordozó: a könyvek, újságok, lexikonok gyakran tartalmaznak térképeket. S ahogyan ilyen kiadványok egyre inkább kezdtek digitális formában is megjelenni, úgy szükségessé vált a térképek számítógépes megjelenítésének megoldása is.
INFORMÁCIÓK TÁROLÁSA SZÁMÍTÓGÉPEN
Számítógépeken mindenféle információ tárolható. A nyolcvanas évek elejétől a számítógépek piaca folyamatosan változott, kialakultak a szabványok, de a feladatok jellegétől függően ma is többféle környezetben, platformon dolgoznak a felhasználók (napjainkban sokféle számítógép létezik, különféle operációs rendszerekkel, melyek között az átjárás nem igazán egyszerű - így aki elkötelezte magát egyféle környezet mellett, annak utólag nehéz váltania).
Hazánkban, de a világon is a legelterjedtebbek az ún. IBM kompatibilis személyi számítógépek. Oktatási környezetben viszonylag elterjedtek az Apple McIntosh gépek. Komolyabb feladatok megoldására különféle munkaállomások szolgálnak: itt jóval többféle platform létezik, ezek a gépek árban és teljesítményben egy magasabb kategóriát képviselnek, bár a személyi számítógépek egyre jobban megközelítik teljesítményüket.
A különféle információk átvitele az egyes platformok között nem problémamentes, így általában egy kifejlesztett szoftver csak egy platformon fut. Bár szöveges információk cseréje viszonylag egyszerű az egyes platformok között a multimédia jellegű információk cseréje már igen bonyolult.
Grafikus információ (ideértve a térképet is) kétféle formában tárolható számítógépen: vektoros és raszteres formátumban.
Raszteres formátumban bármilyen grafikus információ tárolható. Ennek lényege, hogy a grafikus információt (kép, térkép, de akár szöveg is) képzeletben egy sűrű rácshálóval fedjük le és megnézzük, hogy mi található az egyes rácspontokban (ez is többféleképpen megadható, aszerint, hogy hányféle színt, esetleg szürkefokozatot különböztetünk meg). Az így létrejövő adatállomány (file) mérete három tényezőtől függ:
Ha a grafikus információt képernyőn szeretnénk megjeleníteni, akkor természetesen figyelembe kell vennünk a monitorok, ill. a grafikus kártyák megjelenítési képességeit is. Itt is léteznek szabványok, a ma legelterjedtebb az ún. VGA 640x480 képpontot tud megjeleníteni 16, 256, ill. maximum 16,7 millió különféle színnel.
A raszteres formátum előnye az egyszerű bevitel (szkenner, digitális fényképezőgép), hátránya az adatállomány nagy mérete és pl. térképek esetében az, hogy az egyes térképi elemek nem választhatók szét.
A vektoros tárolási formátum lényege, hogy az egyes rajzi elemeket koordinátáival tároljuk (pl. egy út töréspontjait stb.).
A módszer előnye, hogy az adatállomány sokkal kisebb helyet foglal el, hátránya az időigényesebb, nehezen automatizálható adatbevitel (digitalizáló tábla).
SZOFTVEREK
Cikkem fő témája a nagyközönségnek szánt (elsősorban) térképeket tartalmazó szoftverek bemutatása. Az első ilyen programok a nyolcvanas évek közepén igen elterjedt Commodore házi számítógépekre íródtak, de később továbbfejlesztett változatuk PC-n is megjelent. Az első ilyen programok szinte mindegyikét az Egyesült Államokban készítették, természetesen angol nyelven, de ami szakmai szempontból fontosabb: amerikai szemlélettel.
PC-GLOBE: a nyolcvanas évek végének legismertebb programja, melynek mintájára több hasonló kiadvány is megjelent. Ez a világatlasz minden egyes országról tartalmazott egy képernyőnyi térképet, továbbá rövid szöveges leírásokat, földrajzi információkat, statisztikai adatokat az adott országról, sőt a későbbi verziókban látható volt az ország zászlaja és hallható volt az ország himnusza.
WORLD ATLAS: a teljesen hasonló szerkezetű programban több volt a szöveges információ - ezeket elsősorban az amerikai turisták igényeihez igazították. S míg ismereteim szerint a PC Globe 1991 után már nem jelent meg új verzióval a World Atlas újabb és újabb változatai egyre elterjedtebbek. Legutóbbi CD lemezes változatán a már megszokott térképi és szöveges információkon kívül a világ 60 városáról láthatunk jó minőségű mozgóképeket.
(Mivel mozgóképek tárolásához igen sok helyre van szükség, így ezek csak az egyes programok CD-s verzióban láthatók. Egy CD lemez tároló kapacitása 650 Mb, de már készül az új szabvány - 2,7 Gb -, amely már lehetővé teszi 3-4 órás filmek moziminőségben történő tárolását is. Csak összehasonlításképpen: a fenti két program első verziói, melyek csak a térképeket, ill. a szöveges információkat tartalmazták alig 1 Mb helyet foglaltak el.)
NATIONAL GEOGRAPHIC PICTURE ATLAS OF THE WORLD: a jól ismert National Geographic 1993-ban jelentette meg multimédia atlaszát CD-n, mely szerkezetében hasonló a korábbiakhoz, de kihasználja az intézmény hatalmas adatbázisát és tapasztalatát. Minden egyes országhoz tartozik egy képernyőnyi térkép, nagyon rövid földrajzi információ. Sokkal érdekesebbek a program multimédiás anyagai: minden országról látható több színes fénykép, kb. 100 rövid mozgókép, ill. minden nyelven három mondat.
CIA WORLD FACT BOOK: mint neve is mutatja ez inkább egy könyv, egy évente megjelenő digitális adatbázis. A szöveges rész - mely hálózaton keresztül ingyenesen is elérhető - rengeteg földrajzi és politikai információt tartalmaz. A csak néhány éve kiadásra kerülő CD változatot térképekkel is kiegészítették, ez is tipikusan az amerikai igényekhez igazodik.
GLOBAL EXPLORER: ez a CD a digitális atlaszok között egy másfajta irányzatot képvisel. A CD-t szinte teljes egészében a digitális térkép tölti meg, nincs rajta fénykép és hang, sőt a szöveges információ is elenyészően kevés. Térképi információtartalmát a többi, már említett kiadványhoz képest sokkal inkább hasonlít a hagyományos atlaszokhoz. Névmutatója több tízezer nevet tartalmaz. A már említett digitális atlaszoktól eltérően ez látszólag vektoros térképeket tartalmaz. A teljes világtérkép egységes egész, fokozatosan nagyítható; a nagyobb városok esetében (pl. Budapest is) még a fontosabb utcákat is ábrázolják. Tematikus információként csak a légiközlekedési vonalakat, ill. turisztikai információkat tartalmaz a nevezetes helyekről.
DIGITAL CHART OF THE WORLD: ez a kevéssé ismert szoftver annyiban kilóg a többiek közül, hogy elsősorban nem a nagyközönségnek készült. Már a mérete is tekintélytparancsoló: 4 db CD-n tartalmazza az egész világ vektoros térképét. Vektoros formátumú digitális térképek esetében nem lehet megmondani, hogy az adott térkép milyen méretarányú (hiszen nagyítható-kicsinyíthető), legfeljebb azt lehet megmondani, hogy kb. milyen méretaránynak felel meg a digitális térkép részletessége: ez ebben az esetben kb.1:1 000 000.
Ez a szoftvercsomag elsősorban földrajzi információs rendszerek térképi adatbázisának használható, a tartalmat rétegekre osztották (pl. utak, vizek, vasutak stb.). Az adatok megjelenítésére egy nagyon egyszerű keretprogram szolgál, de kapható többféle adatformátumban is, így azonnal használható az ismertebb GIS szofverekhez.
ELEKTRONIKUS ATLASZ: jelenleg ez az egyetlen magyar nyelvű digitális atlasz. Egy tervezett sorozat első "köteteként" egy vektoros formátumú adatokat használó világatlasz jelent meg, mely a térképeken kívül nagymennyiségű statisztikai adatot (ill. a CD-s változat majdnem 1000 fényképet is) tartalmaz.
Néhány dologban eltér a hasonló kiadványoktól:
1. Legfontosabb erénye a karakterhelyes földrajzi nevek alkalmazása. Egy hagyományos atlaszban alapkövetelmény, hogy egy földrajzi név az adott ország által használt formában kerüljön fel a térképre (ez alól kivételt képeznek a nem-latin betűket használó országok). Bár a hagyományos atlaszok területén is található jónéhány (elsősorban amerikai kiadvány) ahol az elv megvalósítása hagy kívánnivalót maga után, de a digitális atlaszok esetén még a raszteres formátumú megoldások esetén sem fordítottak erre a nagyon fontos kérdésre sok figyelmet. Sok esetben már az is pozitívumnak tekinthető, ha nem álltak meg az angol ábécé karaktereinél, hanem esetleg egyéb, számukra egzotikusnak tűnő karaktereket is használtak. De olyan digitális atlasz még eddig valószínűleg nem jelent meg, ahol pl. Győr jól lett volna megírva (a maximum az Gyôr, de az általános inkább a Gyor, esetleg Györ).
Ez az atlasz ezt a problémát teljes egészében megoldja. Nemcsak a néhány, esetleg csak egy országban használt latin karakterek (pl. ő, ű, ã, å, ø), hanem az egyébként csak átírásokban (arabról, egyéb távol-keleti nyelvekről) szereplő karakterek is megjelennek mind a képernyőn, mind nyomtatáskor. Egyébként ennek a problémának a digitális megvalósítása egyszerűbb, mint mondjuk a hagyományos térképek esetében. Hogy erre az eddigi kiadványokban mégsem gondoltak, annak elsődleges oka valószínűleg az Amerika-centrikusság - a speciális karaktereket használó országok általában a számukra kevésbé fontosak között találhatók -, illetve hogy nem vontak be a korábbi digitális atlaszok készítésébe térképszerkesztésben jártas szakembereket.
2. A településjelek és -nevek kategórizálása teljes egészében megfelel a tardícióknak, ami azt jelenti, hogy az eltérő lélekszámú települések eltérő térképjellel, megírásuk eltérő betűnagysággal, ill. betűtípussal jelenik meg a képernyőn.
Egyébként 193 ország és további 52 külbirtok, gyarmat, társult állam stb. több mint 5400 települése található meg az atlaszban.
3. Minden egyes földrajzi név magyar nyelven, illetve az ENSZ földrajzi nevek helyesírásával foglalkozó csoportja ajánlásainak megfelelő. Ha egy településnek hagyományos okokból több neve is szerepel a magyar térképeken, akkor ezek mindegyike szerepel, de elsőnek következetesen a kartográfiában elfogadott elvek szerint az adott ország nyelvén szerepel, pl. Wien (Bécs), Cape Town (Fokváros), Aswan (Asszuán).
Különösen nagy jelentőséggel bír ez a magyar megírás az egyéb földrajzi nevek esetében (vízrajzi- és domborzati nevek).
ÚTTÉRKÉPEK, ÚTTERVEZőK: az atlaszok, térképek speciális formája az úttérképek, autóatlaszok. Itt az ábrázolás térképszerűsége kevésbé fontos, a térkép általában csak egy vonallal egyszerűsítve ábrázolja az utakat és a településeket is az autósturisták szempontjainak megfelelően ábrázolja, azokat a településeket tünteti fel, amelyek az autósturisták tájékozódása szempontjából fontosak. Az ilyen típusú programok legfontosabb szolgáltatása, hogy két vagy több pont között kiválasztják az autós számára az optimális útvonalat többféle szempont figyelembevételével (leggyorsabb, legrövidebb, elkerülendő részek stb.). Ebben a csoportban a legismertebbek az Automap Europa, ill. Automap USA programok. Az ebbe a kategóriába tartozó szoftverek új generációja egyre inkább törekszik az autóatlaszok szerepének átvételére: egyre több bennük a turisztikai információ (fényképek, videók).
HAGYOMÁNYOS ATLASZOK DIGITÁLIS FORMÁBAN: a raszteres formátumú térképek nagy előnye a rendkívül gyors adatbevitel. Tulajdonképpen csak egy szkennerre van szükség és a térkép raszteres formátumú változata percek alatt előállítható. Néhány térképkiadó felhasználva korábbi, vagy új kiadású térképeit, illetve atlaszait annak CD lemezes változatát is piacra dobta. Jó esetben mellékeltek hozzá valamilyen egyszerű keretprogramot, ami további információk (elsősorban fényképek) hozzáfűzését tette lehetővé. Ilyen kiadvány pl. Bécs várostérképe (Freytag), ill. a Bertelsmann új világatlasza (amelyeknél csak a kontinenstérképek kerültek rá a CD-re).
LEXIKONOK, ENCIKLOPÉDIÁK: létezik már néhány CD lexikon (esetleg a hagyományos papíralapú lexikon CD-S változata), melyeknek fontos része a térkép is, pl. Grolier, Compton. Ezekben természetesen raszteres formátumú térképek találhatók, tehát számítástechnikai szempontból a program ugyanúgy kezeli őket, mint a fényképeket.
A digitális térképek száma egyre nagyobb lesz, elsősorban annak köszönhetően, hogy a különféle oktatóprogramok piaca egyre fontosabbá válik. Egyelőre azonban még kevés térképen látszik, hogy azt nemcsak számítógépes szakemberek, de térképészek, geográfusok is látták, illetve készítették.