• Irányméréseinket mindig a mágneses északhoz viszonyítva végezzük.
• A rajztáblát nem rögzítjük, és nem tájékozzuk (bár erre néha sor kerül), hanem a mért irányértéket a rajztáblán szereplő északvonalakra szerkesztjük fel.
• Méréseink pontossága durván egy nagyságrenddel kisebb, de megfelelő alaptérkép használata esetén, így is teljesíthetőek a topográfiai térképre vonatkozó pontossági előírások (T.1.szabályzat)

Az alkalmazott grafikus pontkapcsolások általában a következők:

• elő-, oldal-, hátrametszés
• poláris mérés
• sokszögelés

A közép-európai gyakorlatban elfoglalt kiemelkedő szerepe miatt a sokszögelést (poligonálás) részletesebben vizsgáljuk. Az alkalmazott technológiai gyakorlatilag az ugróállásos sokszögelésnek felel meg. Lényeges különbség, hogy a sokszögvonal minden pontján végzünk iránymérést, de csak előre. Az ugróállásos sokszögelés nagy előnye a hagyományos sokszögeléssel szemben, hogy az iránymérési hibák nem halmozódnak (nem csavarodik el a vonal.) Nagyon fontos az alapvető geodéziai gyakorlat minél szigorúbb betartása, nevezetesen:

• nyújtott sokszögvonalak vezetése
• jó metszékek kialakítása
• kellő számú ellenőrző mérés
• hibaszámítások és elosztásuk

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!