BEVEZETŐ

A térképtudomány művelőinek tájékoztatására vázoljuk, hogy a budapesti tudományegyetem Természettudományi Karának Térképtudományi Tanszéke és külső munkatársai kutatómunkáinak eredményei voltak az indító erők, amelyek létrehozták a " Térképtudományi Tanulmányok" című gyűjteményt.
A kiterjedt tudományos kutatások azzal bíztatnak, hogy legalább évenkint egy kötettel beszámolhat a tanszék az elért eredményekről, és így nemcsak tudományunk előbbre vitelét, de a gyakorlati életben ennek a műfajnak alkalmazását is elősegítheti.
A "Studia Cartologica" tárgyát kizárólag a térképészet köréből meríti, és így arra törekszik, hogy a polgári - és nem a katonai - kartologiának mindazon ágával foglalkozzék, amely nem a geodézia vonalán mozog, és inkább a földrajz kiterjedt tudománya felé tekint, és annak szükségleteire van figyelemmel.
Ide értetődnek az oktatásmódszertani elemek is, amelyek e téren még annyira kiforratlanok. Különös figyelmet kíván szentelni a magyar térképészet polgári és katonai vonatkozású történetének feltárására, a térkép nyomdai előállítására, a fényképmérés földrajzi kapcsolataira ( fotogeográfia ), a dombortérképek és földgömbök korszerű tanulmányozására, illetve azoknak helyes felhasználására.
Így tehát a Térképtudományi Tanszék a térképészet elméleti és gyakorlati művelésével az eddigelé elhanyagolt polgári térképezés mellet kíván haladni, hogy eredményeivel kivívja e tudományág megbecsülését is. Egyben azonban lerögzíteni óhajtja, hogy a térképészetnek ez az ága is kiterjedt szaktudást kíván, amelynek hiánya már sok torzalkotást hozott létre.
A Térképtudományi Tanszék munkaköre tehát hármas feladatú: keresni, kutatni a tudomány fegyvereivel a haladás új útjait, kiterebélyesíteni a térképoktatás módszereit, és mindezeken túl kivívni, illetve megtartani a térképészet megbecsülését. A címlapon közölt jelvény is ezt kívánja kifejezni, ahol is a földgömb a térképpedagógiát, a háromszög a tudományos munkálkodást, a gallyak pedig mindezeknek megbecsülését szimbolizálják.
A megbecsülésnek az a legfontosabb jele, hogy van külön organum, ahol egybegyűjtve tárulnak fel az eredmények, és nem szétszórtan, idegen, vagy rokon folyóiratok hasábjain jelennek meg, szinte megtűrten a tanulmányok, amelyek megjelenéséről néha tudomást is alig szerezhetni. Nem kell külön nyilvántartást vezetni, hogy egy-egy szaktanulmány vajon milyen folyóiratban, évkönyvben került közlésre.

Dr. Irmédi-Molnár László: A magyar kamara térképező munkálatai a Temesközben 1780-tól 1859-ig

Dr. Dávid Zoltán - Dr. Maksay Ferenc - Dr. Valkó Arisztid: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek Feldolgozási Szabályzata

Dr. Fallenbüchl Zoltán: Az " Atlasz Parvus Hungariae " és Hevenesi Gábor

Dr. Érdi-Krausz György: Vetületanalízis

Dr. Iványi Béla: A Festetich-uradalom régi geométriái

Dr. Nagy Júlia: Magyarországot ábrázoló, könyvekben megjelent térképek a XVI. és XVII. században

Dr. Házi Jenő: Néhány adat községeink középkori határaihoz

V I S S Z A