Nagy Zoltán
Magyar topográfiai alaptérképművek
JEGYZETEK
a szakkifejezésekhez fűzött magyarázatokról, kiegészítésekről és ellenvéleményekről, illetve egyéb megjegyzések.
(*) Korabeli elnevezés, jelenlegi megfelelője nincs.
(1) A különféle koordináta-rendszereknek, koordináta-hálózatoknak és maguknak a koordinátáknak a megkülönböztetésében a Hatnyelvű Geodéziai Szakszótár (a továbbiakban HGSz ) nagyon szegényes és nem egyszer ellentmondásos. Pl. a fokhálózat címszó (0233 sorszám) magyaráza-tában a "Földgömb" szót milyen értelemben használja? Ilyen alapfelület nincs (jóllehet a gömb is egyfajta közelítő alakja a Földnek, akár csak az ellipszoid, csak durvább közelítő, alapfelületül is szolgál számos földrajzi vetület esetében, de a gömb és nem a Földgömb!), de akkor is helytelen a magyarázat, ha mint a Földnek egy ábrázolási formájára, a gömb alakú térképre gondol. Ebben az esetben nem lehet mit kezdeni a Földgömbön levő hálózat térképen való le-képzésével. A geodéziai koordináták (0293) címszóhoz fűzött magyarázat inkább a síkkoordi-náta-rendszerre vonatkozik, ez azonban mint címszó nem szerepel, a kifejezés csak a kilométerhálózati vonal (0491) címszó magyarázatában fordul elő. A koordináta-hálózat (0508) címszó alatt a derékszögű koordináta-rendszerre hivatkozik, de ez a kifejezés sem található a HGSz címszavai között. Lehetne folytatni a sort az önkényesen kiválasztott címszavak magyarázataiban előforduló szakkifejezéseknek a címszavak közül való hiányáról.
Az értekezésben e-tárgyban a Geodéziai Kézikönyv I. kötet 1232. pontban foglalt kifejezéseket használom.
(2) Az általam használt két szakszótár, a HGSz és a Kartográfiai Értelmező szótár (a továbbiakban KÉSz) nem tartalmaz megfelelő kifejezést a felmérés, a felújítás, vagy a helyesbítés alapjául szolgáló térképészeti alapanyagokra vonatkozóan. Ez az alapanyag sokféle lehet, a csak fel-szerkesztett alappontokat és szelvény-sarokpontokat tartalmazó rajzlaptól kezdve a különféle térképmontázsokon keresztül, a nagyobb méretarányú terepmunkáig bezárólag. A felhasználha-tó alapanyagok sokfélesége kívánatossá teszi egy gyűjtőfogalom bevezetését, amely az alapanyag fajtájától függetlenül jelzi magát a tényt, hogy a felmérést (felújítást, helyesbítést) meg-előző térképszerkesztői munka során kiválasztották a térképezés céljaira, a rendelkezésre álló legmegfelelőbb alapanyagot. Erre a felmérés (felújítás, helyesbítés) alapja(-i) elnevezés, mint a tevékenységhez és annak tárgyához legközelebb álló kifejezés látszik a legcélszerűbbnek. Ab-ban az esetben, ha sem felmérésről, sem felújításról, sem helyesbítésről nincs szó, mint pl. az 1940-44 között készült 1:50 000 méretarányú új térképek esetében, a térképezés alapja(-i) kife-jezés a megfelelő.
A felmérés, a felújítás, a helyesbítés, a térképezés alapja(-i) alatt tehát azokat a térképészeti alapanyagokat kell érteni, amelyből kiválogatják a megfelelőket, hogy belőlük összeállíthassák az alaplapot.(4)
(3) A topográfiai felmérési eljárásokkal egyik szakszótár sem foglalkozik. Magyarázatul Irmédi-Molnár: Térképalkotás (:12:) c. művének 511. oldalán leírtakat fogadtam el.
(4) A HGSz 0216. sorszámú címszava: felmérési alaplap; magyarázata a kifejezés értelmével ellen-tétes, helytelen. Amit a szótár magyarázatul közöl, az a terepfelmérés folyamán elkészített tér-képezési (felmérési, felújítási, helyesbítési) eredetire vonatkoztatható (KÉSz.52.2 és 52.3 pon-tok), A felmérési alaplap, vagy egyszerűen alaplap kifejezés csak a térképezés (felmérés, felújí-tás, helyesbítés) alapjául választott alapanyag(ok)ból összeállított terméket illeti, a felmérési munkák megkezdése előtti állapotában.
(5) Megjegyzésem a HGSz 0468 sorszámú, kéknyomat címszavának magyarázatához. Helyesebb kéknyomatról és kékmásolatról (látszatmásolat) beszélni, mert az alkalmazott technológiától, illetve a nyomdai vagy fényképészeti eljárástól függően lehet ez is, az is. Továbbá a kéknyo-mat: - nem csak topográfiai, hanem kartográfiai és sokszorosítási munkarész is; - topográfiai vonatkozásban nem csak térkép-montázsokról, hanem pl. a sztereomérési térképről és más egyébről is készítenek kéknyomatot; - térképeket nem kell sem méretarányba állítás, sem más okból transzformálni (a térképen nincs perspektív torzulás, amit transzformálással kellene ki-küszöbölni, a térképet esetenkint kicsinyíteni, vagy nagyítani kell); - nem az át nem vett, hanem a más színnel át nem rajzolt kék rajz nem képződik le fényképezéskor; - a generalizálás nem munkafázis, hanem a térképtervezés során a térképi tartalom kiválogatásának, egyszerűsítésé-nek, összevonásának és átalakításának a térkép tervezője által gyakorolt módszere.
(6) A térképhelyesbítés vonatkozásában a HGSz 1025 sorszám alatt foglaltakkal ellentétben a KÉSz 55.1 és 55.2 pontokban leírt magyarázatokat fogadtam el.
(7) A HGSz egyes köteteiben különböző címszók alatt ugyan megtalálhatók a helyzetileg vízszintes értelemben meghatározott alappontok különféle fajtái, de összesítő nevük nem szerepel sehol. Ezért a Geodéziai Kézikönyv I. 1233. pontban leírtaknak megfelelően használom ezt a kifejezést. Ugyanez vonatkozik a helyzetileg magassági értelemben meghatározott alappontokra is. Értekezésemben - az előzőekben leírtaknak megfelelően - a vízszintes, illetve a magassági alappont kifejezéseket használom.
(8) Geodéziai Kézikönyv III. 2313. pont szerint a kisalappont kifejezést használom.
(9) A szakirodalom a fototopográfiai felmérési eljárás egyes módszereinek ismertetésekor a részletpontok vízszintes és magassági értelmű meghatározását közvetlenül a kis-alappontokról teszi lehetővé. A gyakorlatban ez másképpen történt. Az alap- és kis-alappontok között, a fotogrammetriai alap vonalas elemein haladva, a terepfelmérők grafikus sokszögvonalakat, akkori kifejezéssel élve felvételi meneteket (ma felmérési vonalnak nevezzük) vezettek. Eközben az egyes műszerálláspontokról körbemérve, a kiválasztott részletpontokat mérőasztalról végrehaj-tott poláris mérésekkel (optikai távolságmérés, magassági szögmérés, grafikus irányvonalra felrakott vízszintes távolság) határozták meg.(:10:632.3 pont:) Itt jegyzem meg, hogy a HGSz a 0934 sorszámú címszó alatt a sokszögelést, a nagyméretarányú kataszteri felméréseknél alkal-mazott numerikus felmérési eljárással hozza összefüggésbe. A topográfiai gyakorlatban azon-ban ez a felmérési módszer nem fordul elő azért sem, mert a mérőasztal-felszereléshez tartozó tahiméteres vonalzó ilyen célra nem használható.
(10) Ebben az esetben a felmérés helyett a felvétel szó a megfelelőbb kifejezés, mert szelvényeként néhány síkrajzi elem helyzetének esetleges meghatározásán kívül "felmérés" nem történt. A munka valójában abból állt, hogy a felmérők a terület síkrajzának részleteit "felvették", ráraj-zolták a felújítási eredetire. Elismerem, hogy a "felvétel" kifejezés a múlté, napjainkban nincs létjogosultsága, ezért csak itt és most használom.
(ll) Nem helyesbítés, hanem felújítás történt, mert az alapanyagot más vetületben, más szelvénybeosztásban, más jelkulcsot használva, más ábrázolási elképzeléseknek megfelelően dolgozták fel.
(12) A felmérési eredeti mellékleteinek anyagát illető megnevezésben a HGSz teljes szabadságot ad. Az értekezésben - függetlenül a mellékletek hordozóanyagától -egységesen mindenütt a fó-lia megnevezést használtam, kivéve, ha a melléklet anyaga pausz-papír volt; ekkor az oleát a helyes elnevezés.
(13) A HGSz 0018 sorszámú címszava az alatta levő magyarázatnak megfelel. A levezetések alap-jául nem a helyszínen felmért eredeti térkép szolgál, hanem annak valamilyen másolata (tisztá-zati rajz, sokszorosítási eredeti). Annak a munkarésznek a nevét, amely a terepmunka (fel-mérés, felújítás, helyesbítés) végeredményét tartalmazza, a KÉSz 52.2 és 52.3 pontja alatt talál-tam meg (terepmunka, felmérési eredeti). Vagyis a felmérési eredeti (maradjunk ennél a kifeje-zésnél) és az alaptérkép nem azonosak egymással, egyik a másiknak hű mása és így válik az alaptérképpé, így szolgál a levezetett térképek terveinek alapjául.
(14) Az időszakok felosztása és időtartama a 15. szám alatt feltüntetett felhasznált irodalomban fog-laltaknak felel meg.
(15) Az akkor élő kifejezések helyett a továbbiakban az álláspont és a vonallécpont kifejezéseket fogom használni.
(16) Az egyképes eljárás "egy szelvény-egy kép" bevezetése (nem tévesztendő össze az egyképes fotogrammetriával) nagymértékben emelte az így készült fotótérképek műszaki színvonalát, szerkezetének pontosságát. A szelvénytengelyben történő repülés illetve fényképezés tette lehe-tővé az eljárás bevezetését.
(17) A felmérési (felújítási, helyesbítési) eredeti kifejezést, mint szakszót úgy értelmezem - és a továbbiakban használom - hogy ez azt a topográfiai munkarészt jelöli, amelyre a térkép sarok-pontjait, keretét, hálózati vonalait és koordinátákkal rendelkező alappontjait felszerkesztették, majd rajta rögzítették az irodai és helyszíni térképezés eredményeit. A felmérési eredeti ere-dendően lehet maga az alaplap, de lehet az alaplapra illesztett műanyag fólia.
(l8) A topográfiai térképezés egyéb - kartográfiai, sokszorosítási - területein már korábban bevezetett műanyag fólia használatát, mint a felmérési (felújítási, helyesbítési) eredeti hordozóját, a je-len értekezés készítőjének javaslata és kísérleti munkái alapján, az ennek során kialakított he-lyesbítési technológiának megfelelően, vezették be a topográfiai térképezés munkafolyamatába. Ettől kezdődően az MN Térképészeti Intézetben terepmunkához mindig műanyag fóliahordozót használtak.
(19) A HGSz 0745 sorszám alatti címszavának magyarázata nem teljes és egyoldalú, csak a fotomechanikai eljárásra vonatkoztat. A helyes magyarázat a KÉSz 642.3; 674.7 és 674.9 pontjaiban található.
(20) A topográfiai tervezés abban különbözik a kartográfiai tervezéstől, hogy míg az csak a na-gyobb méretarányú térképből vezeti le, tervezi meg a kisebb méretarányú térképet, addig a to-pográfiai tervezés során felhasználnak minden olyan alapanyagot és térképészeti terméket (pl. más térképek tartalmát, fotogrammetriai alapanyagokat, aktualizált információkat és adatokat stb.), amellyel jobbá, tartalmasabbá tehetik a készülő térkép-művet és azt még a helyszíni te-repbejárás során szerzett információkkal egészítik ki.
(21) A papírbeszáradásra jellemző nem egyenletes torzulást nem lehetett centrális vetítéssel, azaz a térképek kicsinyítésénél alkalmazott fényképészeti eljárással kiküszöbölni.
(22) Térképterv, ezen belül síkrajzterv, vízrajzterv, domborzatterv, névterv. KÉSz 51.7; 671.4 pontja.