Nagy Zoltán
Magyar topográfiai alaptérképművek

---

HARMADIK RÉSZ - Ötödik fejezet

---

RÖVID ISMERTETŐ A JELENLEG KÉSZÜLŐ KATONAI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPMŰRŐL (1968-tól napjainkig)

Az ország fototopográfiai eljárással 1:25 000 méretarányban történt felmérésének befejezésétől 1968-ig 9 év telt el. A gazdasági és műszaki fejlődés következtében a térképek tartalmát képező tereptárgyakban és terepelemekben - folyamatosan - jelentős változások keletkeztek. Ezeket térképeink nem tartalmazták. Az eredményes felhasználás lehetősége viszont megköveteli, hogy a térképek tartalma a valóságos állapotot minél teljesebben tükrözze.
Határozat született a meglevő térképállomány megújításáról. A határozat értelmében az MN Térképészeti Intézet az ország biztonságának és védelmi képességének fokozása céljából az 1968. évtől kezdődően a Magyar Néphadsereg számára 1:25 000 méretarányban új térképsorozat elkészítését és kiadását kezdte meg. A készítendő térképek elsősorban alapanyagul szolgálnak majd a kisebb méretarányú térképek tervezéséhez, esetenként azonban mind katonai, mind népgazdasági téren közvetlenül is felhasználhatók lesznek.
A térképsorozatnak - megkülönböztetésül az 1953-59. években felmért topográfiai térképműtől - az "új 1:25 000 méretarányú topográfiai térképek" elnevezést adták. (A levezetett kisebb méretarányú térképek is megkapták az "új" jelzőt.)

A térképek geodéziai alapja

A térképek alapfelülete, vetülete, alapszintje azonos maradt a második fejezetben leírtakkal. A térképek vízszintes alapját az 1942. évi koordináta-rendszerben számított (geodéziai pontjegyzékbe foglalt, a terepen megkülönböztetett módon állandósított) állami geodéziai hálózat felsőrendű és új IV. rendű háromszögelési pontjai, magassági alapját az országos szintezési hálózat I-III. rendű pontjai képezik. (Ahol az új IV. rendű kitöltő háromszögelési hálózat pontjai nem állnak még rendelkezésre, ott ez kiegészíthető a régi IV-V, rendű háromszögelési hálózat pontjaival.) A térképek készítésével kapcsolatban geodéziai előkészítés nem történt.

A térképek tervezésének alapja

A térképeket az 1:10 000 méretarányú állami alaptérképekből vezetik le topográfiai tervezéssel.(20) A tervezéshez felhasználják a legújabb légifényképeket és egyéb információkat, szükség esetén a térfotogrammetria kiértékeléseit is. A tervezési eljárástól függően az elkészült térképterveket helyszínelés útján egészítik ki.

A tervezés módszerének megválasztása

Az 1:10 000 méretarányú alapanyag tartalmi avultságától függően, az új térképeket az alábbi módszerek valamelyikével készítik:
l. Ha az 1:10 000 méretarányú felmérést közvetlenül követi az új térkép tervezése, akkor úgynevezett "direkt tervezést" alkalmaznak, azaz a tervezési alaplap elkészítéséhez szükséges alapanyagot jelen esetben az 1s10 000 méretarányú felmérési eredetit a szükséges méretarányra lekicsinyítik és ezek kék színű filmpozitívjai alapján tervezik meg az új térképeket.
2. Ha az 1:10 000 méretarányú felmérés 2-5 éven belül történt, akkor a tervezéshez az l:10 000 méretarányú térkép sokszorosítási eredeti munkarészein kívül a legfrissebb információk alapján aktualizált adatokat és egy évnél nem régebben készített légifényképeket is felhasználnak. Csak kivételesen, a légifényképek alapján megállapítható nagy terepi változások esetén és csak ott helyszínelnek.
3. Ha az 1:10 000 méretarányú felmérés 5 évnél régebben történt, akkor vagy az alapanyag helyesbítését hajtják végre (ezt csak kísérletképpen, néhány esetben tették) és a helyesbített alapanyag alapján készítik el a térképtervet, vagy a 2.sz, módszert alkalmazzák, és ezt minden esetben kiegészítik az elkészített térképterv helyszínelésével.
Az eljárások valamelyikével elkészített síkrajz- vízrajz- névrajzterv (a továbbiakban síkrajzterv ) és a külön elkészített domborzatterv együttesen képezi a térképtervet.(22) Ha az új térkép a 3.sz. módszer szerint készül, akkor az elkészült térképterv átminősül helyesbítési eredetivé.

A térkép készítésének folyamata

Előkészítő munkák:
Ennek során történik:
- az alapanyagok felkutatása és begyűjtése;
- a begyűjtött anyagok értékelése;
- a tervezési alaplap elkészítése, úgymint l:25 000 méretarányú negatív, illetve bíbor pozitív kicsinyítések a síkrajzról és a domborzatrajzról;
- egy-egy darab műanyag fólia szerkesztése a síkrajz-tervhez és a domborzattervhez;
- a szerkesztési oleáta (tartalmazza a szerkesztett pontok és a hálózat megírásait) elkészítése;
- kiértékelési vázlat és leírás (tartalmazza a begyűjtött információt és adatokat) aktualizálása;
- egyéb dokumentációk; - légifényképek;
- fotogrammetriai kiegészítések, pótlások (transzformátumok, térkiértékelések).

A térképtervek elkészítése
A síkrajzterv készítése

Az 1:25 000 méretarányú térképszelvényre eső négy darab 1:10 000 méretarányú térkép síkrajz- vízrajz- névrajz sokszorosítási eredetijeiről készített összemásolatról, az adott méretarányra kicsinyített sárga színű negatív (173-tól bíbor színű pozitív) filmmásolatot készítenek. Ezeket a megszerkesztett, de a térkép sarokpontjain, hálózati- és keretvonalain és az alappontokon kívül mást még nem tartalmazó műanyag fólia, s síkrajzterv alá illesztve tervezik meg az új térkép síkrajzát, a méretarány sajátosságainak megfelelően, az alábbiak szerint:
- a tervezést összekapcsolják a legújabb légifényképek tartalmával való egybevetéssel és a változásoknak a síkrajztervre történő átvitelével (megrajzolásával);
- az 1:10 000 méretarányú tervezési eredetinek melléklete az un. Tervezési fólia (*) amin a katonai térképek tervezésekor szükséges adatokat és ínformációkat tüntetik fel (ezek az adatok az állami alaptérképeken nincsenek feltüntetve); a fólia tartalmát aktualizálják és a tervezésnél felhasználják;
- további információkként felhasználják a rendelkezésre bocsátott különféle alapanyagok (térképvállatok, kiértékelési vázlat, kiértékelési leírás, egyéb dokumentációk) által szolgáltatott és aktualizált adatokat;
- a térfotogrammetriai kiegészítés vonalait ceruzával átmásolják a síkrajztervre és a minősíthetőket jelkulcsszerűen, tussal véglegesen megrajzolják;
- az időközi változások minősítésénél felhasználják a legfrissebb (1964-67 közötti) helyszíni helyesbítésen alapuló, 1:50 000- méretarányú topográfiai térképeket; a síkrajzterv készítésnél 1976-tól kezdődően felhasználják az új egységes országos térképrendszerben (EOTR) felújított állami alaptérképek anyagát is.
Az így elkészített síkrajzterv az állami alaptérképek, legújabb légifényképek, és az újabb térképek tartalmának, valamint a begyűjtött egyéb anyagoknak teljes szintézisét tükrözi. A síkrajztervet olyan rajzi minőségben készítik, hogy az a további munkafolyamatok céljára megfeleljen.
A jelentősebb változások (új lakótelepek, üzemek, gazdaságok stb.), valamint a rendelkezésre álló anyagok és adatok alapján bizonytalanul minősíthető tereptárgyak és terepelemek ábrázolásának tisztázására a topográfus a helyszínelés céljára műanyag fóliát, ún. terep-fóliát készít elő és ezen részben előrajzolja az ellenőrzendő terepelemeket, részben kijelöli a terepbejárás végett -minősítés, azonosítás, vagy a vitás dolgok eldöntése miatt - felkeresendő területrészeket.
A tervezés során felülvizsgálják az alapanyagként felhasznált térképek névrajzát és azokról a felhasználható névanyagot átveszik. A terven oda és olyan kiterjedésben írják meg a neveket, ahogyan azt a tisztázati rajzon el fogják helyezni. A helyszínen pontosítást igénylő névanyagot a terep-fóliára jegyzik fel.
A síkrajztervet fekete és zöld színű tussal rajzolják meg.

A domborzatterv készítése

A térkép domborzatát az erre a célra szolgáló műanyag fólián piros színű tussal tervezik meg, az alapanyag domborzatrajzának lekicsinyített sokszorosítási eredetijeiről készített filmek alapján. A domborzattervet a terület jellegétől függően 2,5 m-es, vagy 5 m-es alapszintközzel készítik (a ? =20° és ? =47°20' földrajzi hálózati vonalaktól északra és nyugatra 5 m-es, ettől délre és keletre 2,5 m-es az alapszintköz.)
1973-tól kezdődően a lekicsinyített filmeket egy műanyag fóliára montírozzák és erre, mint látszatmásolatra illesztik a karclemezt. A domborzatrajzot közvetlenül ezen a karclemezen tervezik meg. A karclemezről negatív másolási eljárással narancs színű pozitív fénymásolatot készítenek műanyag fóliára és felszerkesztik rá a szelvény tükörvonalát, valamint a hálózati őrvonalakat.
A domborzatterv készítésekor mindig nagy súlyt fektetnek a síkrajz és domborzatrajz összhangjának a megteremtésére, és ügyelnek arra, hogy a méretarány 2,5-szeres csökkenése miatt szükségessé váló összevonások, illetve a részletidomok generalizálása ne befolyásolják a domborzatrajz pontosságát és olvashatóságát. A terepen tájékoztató jelentősebb formákat kihangsúlyozzák, a jelentéktelen részleteket pedig összevontan ábrázolják, vagy elhagyják. Különösen ügyelnek a mikrodomborzatos területek generalizálására, ahol az alapszintvonalak közé eső részletek ábrázolása elengedhetetlen.

A helyszínelés végrehajtása

A térkép síkrajz- és domborzattervét a helyszíni terepbejárás során ellenőrizni kell, vagyis össze kell vetni a tervet a valósággal.
A helyszínelés előkészítéseként a topográfus a síkrajz- és domborzatterveket egymásra illesztve rögzíti egy fehér térképpapírral bevont alumínium lemezen, majd az ellenőrzendő munkarészek fölé illeszti a terep-fóliát, amelyen előzőleg a tervet készítő topográfus, illetve a térképtervet még a helyszínelés előtt vizsgáló ellenőr előírta a helyszíni terepbejárás során tisztázandó változásokat.
Ezután tanulmányozza a rendelkezésre álló térkép- és légifényképanyagot, elkészíti terepbejárási tervét és megtervezi az esetenként szükséges kiegészítő mérések helyét.
A terepbejárás során az előzetesen kijelölt útvonalon felkeresi az ellenőrzésre váró, illetve tisztázásra szoruló terepelemeket és területrészeket. A helyi igazgatási és gazdasági szerveknél tájékozódik a folyamatban lévő, vagy a közelmúltban (egy éven belül) bekövetkezett változásokról és azokat a helyszínen is felkeresi. A változások alapján a javítandó részleteket a terep-fólián jelkulcsszerű rajzzal rögzíti.
Napi helyszínelő munkája végeztével a topográfus a terep-fólia tartalmát az egyes tervekre végleges formában tussal átrajzolja, majd elvégzi a mellékleteken a szükséges kiegészítéseket.
A helyszínelési munkák végén elvégzi az esetleg szükségessé váló - a domborzat javítását és ellenőrzését vagy az újonnan létesített tereptárgyak bemérését szolgáló - műszeres méréseket.
A térkép mellékletei
Az új térkép anyagának mellékletei a következők:
- törzskönyv,
- munkanapló,
- a terepbejárásra vonatkozó előírásokat és a szükséges javításokat tartalmazó terep-fólia,
- a térképtervek tartalmát kiegészítő adatokat és előjegyzéseket tartalmazó nyilvántartási fólia,
- az alappontok sorszámait és a hálózati vonalak megírásait tartalmazó szerkesztési oleáta,
- a tervezési és a helyszínelési munkák utáni vizsgálat észre vételeinek a rögzítését szolgáló ellenőrző-fólia (2 db).

Ellenőrzési munkák

Az előkészítés és a tervezés ellenőrzése
Az elkészített térképterveket (síkrajz- és domborzatterv) és egyéb munkarészeket ellenőrzésnek vetik alá. A végrehajtott vizsgálat a térkép készítésének alapvető ellenőrzése, amely mind a térképtervek tartalmára, mind annak formai kivitelezésére, valamint a kiegészítő munkarészek meglétére és tartalmára kiterjed. Részletesen vizsgálják
- a kereten kívüli megírásoknak, a térképszelvény elnevezésének, a keretben levő megírásoknak a szabályosságát;
- a térképtervnek az érvényben levő jelkulcs szerint történt kirajzolását;
- az előírt színekkel történő színezést;
- további feldolgozáshoz szükséges rajzi minőséget;
- a síkrajz, a domborzatrajz előírások szerinti elkészítését.
A tervek tartalmi vizsgálata kiterjedt:
- a tartalmi elemek és részletek összhangjára,
- a rendelkezésre álló alapanyagok, légifényképek információinak felhasználására,
- a helyszíni terepbejárásokra vonatkozó előírások helyességére.
Helyszíni ellenőrzés
A térképterv síkrajz- és domborzattervét helyszíni terepbejárással is ellenőrzik. Ennek során megvizsgálják:
- az időközi változások felvételének megtörténtét, valamint azt, hogy ezek minősítése megfelel-e az egyezményes jelekre vonatkozó előírásoknak;
- a tervezés és a helyszínelés során alkalmazott generalizálással kiemelték-e a lényeges tereptárgyakat és terepelemeket;
- a síkrajz és a domborzatrajz összhangját.
Az ellenőr a tartalmi vonatkozású észrevételeit (pótlások, törlések) az ellenőrző-fólián írja elő, a helyszínelt térkép tervezésével, kivitelezésével kapcsolatos megállapításait pedig a törzskönyvben rögzíti.
Pontossági előírások (:IV:)
A térképek pontosságának megítélésére a megbízhatósági mérőszámok közül:
- a Gauss-féle négyzetes középhibát és a megengedett legnagyobb hibát (maximális hibát) alkalmazzák.
A maximális hiba fogalmán a síkrajzi elemek, a megírt magasságok és a szintvonalak esetében a megadott középhiba értékének kétszeresét értik.
A térképi ábrázolás vízszintes értelmű adataira vonatkozóan az eltérések nem haladhatják meg az alábbi értékeket:
- geodéziai alappontok és egyéb koordinátával bíró pontok ± 0,1 mm ± 2,5 m
- keretméretek ± 0,2 mm ± 5,0 m
- a térképszelvény átlóméretei ± 0,3 mm ± 7,5 m
A térképen ábrázolt elemek eltéréseit a legközelebbi vízszintes alappontokhoz viszonyítják. Az eltérések alapján számítható középhibák megengedett értékei az alábbiak:
- jól látható illetve azonosítható terepelemek ± 0,3 mm ± 7,5 m
- kevésbé jól azonosítható terepelemek ± 0,5 mm ± 12,5 m
- a fotogrammetriai térkiértékelés hibája a főbb síkrajzi
vonalakban ± 0,5 mm ± 12,5 m
- transzformált légifényképek hibája a topográfiai felhaszná-
láshoz (változások átvételéhez) ± 0,6 mm ± 15,0 m
Erdős-hegyes és buckás területeken a fenti eltérések a megengedett érték másfélszerese lehet.
A magassági alappontok, magassági pontok (kóták) megengedett eltérései és a szintvonalak helyzeti hibái az alábbi középhiba értékeket nem haladhatják meg:
- háromszögelési és szintezési alappontok ± 0,25 m
- magassági pontok, a terep jellegétől függően ± 1,0-2,5m
- szintvonalak helyzeti hibái, a terep jellegétől függően:
0-2° lejtőszög esetén az alapszintköz 1/4-ét, 1,25 m-t
2-6° lejtőszög esetén az alapszintköz 1/3-át, 1,67 m-t
6°-on felüli lejtőszög esetén a szintvonalak számának összhangban
kellett lennie a tetőpont és a völgytalp közötti magasságkülönbséggel.
Fedett terepen a fenti eltérések másfélszerese a megengedett.

Levezetett térképművek

Az új 1:25 000 méretarányú térképekből, mint alapanyagból viszonylag hosszabb időn át nem készült kisebb méretarányú térkép. 1977-ben vette kezdetét e térképek alapján kartográfiai tervezéssel az 1:50 000; 1:100 000; 1:200 000 méretarányú levezetett topográfiai térképművek készítése, az alapanyaggal azonos vetületben, jelkulccsal és sokszorosítási eljárással.
Az alapanyagként felhasznált 1:25 000 méretarányú térképek készítése óta eltelt viszonylag hosszú idő miatt a 1:50 000 méretarányú térkép készítése a huszonötezres térképek készítése óta eltelt időtől függően, kétféle módii történik:
1. Közvetlen kartográfiai tervezést folytatnak abban az esetben, ha az alapanyagot 2-3 éven belül készítették. Az aktualizált adatokat a tervező dolgozza és használja fel a térképterv készítésekor. Ekkor teljes tervezéssel, tervezői rajzi minőségben készítik el a síkrajz- és névrajzterveket, tisztázati tervezéssel a domborzatrajzot.
2. Amennyiben az alapanyag 2-3 évnél régebben készült, akkor az 1:50 000 méretarányú térképterveket elkészültük után topográfiai - irodai és helyszíni - helyesbítésnek vetik alá. A helyesbítés során, amely azonos módon történik az alapanyag korábban történt helyesbítésével (a fejezet elején található az 1:25 000 térképek készítésének 3. módszere), felhasználják a fotogrammetriai termékeket (légifényképeket, transzformátumokat, térkiértékeléseket), és minden használható információt tartalmazó alapanyagot.
Az elkészült 1:50 000 méretarányú térképekből folyamatosan vezetik le és készítik el az 1:100 000 méretarányú térképek terveit, majd az elkészült 1:100 000 méretarányú térképekből az 1:200 000 méretarányú térképeket terv

---