1.1.5 1470-1570, a ptolemaioszi reneszánsz, világ- és országtérképek korszaka

A reneszánszra az egyházi-kolostori kötött-ségből való kitörés jellemző. Az a kulturális változás, amely a törökök európai előrenyomulásával (1453-ban Konstantinápolyt, 1460-ban Athént foglalják el) és a görög-bizánci tudósok Itáliába való menekülésével kezdődött, tartós hatást gyakorolt a térképészet fejlődésére. Ptolemaiosz "Geográfiá"-jának újra felfedezése másolatos kiadásokhoz és fordításokhoz vezetett; sőt a ptolemaioszi atlaszok ismételt kinyomtatásához is. Az antik világ egy ideig még abszolút tekintélyként szerepelt a kor embere előtt; minthogy azonban a reneszánsz egybeesett a nagy földrajzi felfedezések korával (Bartolomeus Diaztól Kolumbuszon át Magellánig), a ptolemaioszi térképeket kezdték "modern tabulák"-kal (tabulae modernae) kiegészíteni, majd lassan helyettesítették is azokat.
A ptolemaioszi geográfiát a Peter Bienewitz (Apianus)- és Sebastian Münster-féle kozmográfiák váltották fel. A világtérképek szerkesztése ugyan még előtérben áll, de megjelennek az első nagyobb méretarányú, szárazföldi területeket ábrázoló térképek.
A művészet és az építészet hatással van a térképészetre (Lenorado da Vinci, Albrecht Dürer), és ugyanez érvényes a csillagászatra és a matematikára is. Kopernikusz (1473-1543) megalkotja a heliocentrikus világképet, de tanai nyomtatásban csak halála évében jelennek meg, és két év múlva betiltják azokat; 1472-ben Johannes Müller (Regiomontanus) a nürnbergi csillagvizsgálóban megfigyeli az (Halley-) üstököst; 1494-ben megjelenik az első nyomtatott aritmetikai és geometriai tankönyv, Luca Pacioli munkája.
A térképészeti termékek rendkívüli módon történt megszaporodásához a technikai újítások is hozzájárultak. Egyrészt a papírgyártás,amely Kínából és az iszlám területekről került át Európába (Franciaországban a XIV. sz. közepe táján, Németországban a XV. sz. közepén jelent meg), és kiszorította az addig használt pergament, másrészt a fametszet feltalálása, amely a papírgyártással csaknem egyidejűleg terjedt el. Néhány évtized múlva (1446) pedig már megjelent a rézmetszet is. A mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás (1440 körül) csak közvetett jelentőséggel bírt a térképészetben, minthogy a térkép grafikai elemeit nem lehetett szavak módjára az egyes betűkből előállítani.

1472Fametszetes térkép első nyomtatása Nürnbergben (Sevillai Izidor "Origines"-ének egyik kiadásában fordul elő).
1474Paolo Toscanelli: az Atlanti-óceán térképe (magyarázó melléklet az Indiába vezető tengeri úthoz).
1475A "Rudimentum novitiorum" (Lübeck) egyik világtérképének fametszetnyomata (T-O-térkép).
1475"Koblenzi fragment" (Németország-térkép szélességi körökkel és meridiánokkal).
1477/1478Az első nyomtatott Ptolemaiosz-fordítás (Bologna) és nyomtatott Ptolemaiosz-atlasz (Róma).
1482/1486Az ulmi Ptolemaiosz-kiadás (27 régi és 5 új térkép).
1485Bartolomeo dalli Sonetti (Zamberti): isolario 49 fametszetes térképpel.
1485(?)Pedro Reinel: Afrika nyugati partjainak térképe.
1480-1486Henricus Martellus: "Insularium illustratum", helyesbített Ptolemaiosz-világtérkép.
1491Az úgynevezett Cusanus-térkép Közép-Európáról, Nicolaus von Kues bíboros (1401-1461) nyomán; az elveszett eredeti 1451(?)-es.
1492Martin Behaim: Földgömb (Erdapfel).
1493Hieronymus Münzer: Közép-Európa fametszetes térképe Hartmann Schedel "Liber chronicarum"-jában.
1495 körülHanns Rüst: ősnyomtatványban világtérkép (fametszet) Jeruzsálem középponttal.
1495-1497Konrad Türst: Helvetia (Svájc) térképe.
1500Juan de la Cosa: az első spanyol világtérkép.
1502Johannes Stabius: szív alakú területtartó világtérkép-vetület (1514-ben Johannes Werner alkalmazta).
1502-1503Leonardo da Vinci: Toszkána térképe (perspektivikus vörös krétarajz).
1503anonim világtérkép (ún. Cantino planiszféra-térkép), az indiai portugál felfedezőutak legkorábbi térképe.>/TD>
1507/1511Martin Waldseemüller: földgömb és 12 fametszetes gömbi kétszögből álló földgömb-térkép, amelyen először jelenik meg az "America" felirat; "Carta Itineraria Europea" 4 szelvényből álló fametszet, 1520-ban újranyomták.
1512Vesconte Maggiolo: az Atlanti-óceán térképe.
1513Piri Re’is: az Atlanti-óceán nyugati részének térképe (fragment).
1515Johannes Stabius és Albrecht Dürer: a keleti félteke térképe.
1515-1533Johannes Schöner: földgömbök (a mondabeli Terra Australis-szal).
1516Martin Waldseemüller: Carta marina navigatoria (12 fametszetes tábla).
1519Miller-Atlasz, valószínűleg Pedro és Jorge Reinel munkája.
1520\Peter Apianus (Bienewitz) publikálja a Lorenz Fries (Frisius)-világtérképet (Waldseemüller 1507-es térképének kópiája).
1521Piri Re’is: Bahrije-Isolario (a Földközi-tenger keleti része).
1523Johannes Aventinus (Johann Turmayr): Alsó- és Felső-Bajorország fametszetes térképe.
1524Peter Apianus: Kosmographie.
1525Albrecht Dürer: "Unterweysung der messung mit dem zirckel und richtscheyt, in linien, ebnen und ganzen corporen".
1525Fernel (francia orvos): első felmérés Párizs és Amiens között.
1528Lázár Magyarország-térképét Georgius Tanstetter (Collimitius) bécsi matematikus-csillagász sajtó alá rendezte és Ingolstadtban Apianus nyomdája adta ki.
1528Bernard Wapowski: Lengyelország térképe, Kelet-Európa térképe.
1528Bordone: a pólusvonalas ábrázolás alkalmazása.
1532Sebastian Münster: Typus cosmographicus universalis.
1532Johannes Honter (Honterus): Erdély térképe.
1533Rainer Gemma-Frisius: a háromszögelés kezdete.
1536Heinrich Zell: Európa-térkép (8 lap).
1536-tólBattista Agnese (Velence): tengeri atlaszok.
1538Aegidius Tschudi: "Rhaetiia" és "Helvetia" térképei, Sebastian Münster publikálta.
1538Gerhard Mercator: Kis világtérkép Stab-Werner-vetületben.
1538Oronce Fine (Finaeus): Franciaország térképe (4 szelvény).
1539Olaus Magnus: Skandinávia térkép (9 lap).
1539Vavassore: kiadja a Földközi-tenger keleti részének első nyomtatott térképét (fametszet).
1542Augustin Hirschvogel: Felső-Ausztria térképe.
1543Heinrich Zell: Poroszország térképe.
1543Cornelis Anthonis: Caerte van Oostlant (9 szelvény).
1544Jacopo Gastaldi (Velence): Spanyolország térképe (4 lap).
1544Sebastiano Caboto: Planiglobium (4 lap).
1544Nicolas De Nicolay: Europa Marina (4 lap).
1545-1556Wolfgang Lazius: Ausztria és Magyarország térképei.
1546Pierre Descelier: világtérkép ("Carte de Henri II").
1546J. Gastaldi: Kelet-Európa térképe (4 lap).
1546Jacob van Deventer: Hollandia térképe.
1554Gerhard Mercator: Európa térképe (15 lap).
1555-tőlJuan Martines: 18 Atlasz (portugál).
1556Wolfgang Lazius: Magyarország térképe.
1556Angelo Freducci (Ancona): tengeri atlasz.
1558Nicolo Zeno: az Észak-Atlanti-óceán térképe.
1560Paul Fabricius: Morvaország térképe (6 szelvény).
1561J. Gastaldi: Délkelet-Ázsia térképe.
1562Lieven Algoet: Skandinávia térképe (6 lap).
1562Anthony Jenkinson: Oroszország-térkép.
1563W. Lazius: Alsó- és Felső-Ausztria térképe.
1563Stanislav Porebski: a Felső-Visztula térképe.
1563-1570Christian Sgrooten: Geldern, Germania, Terra Sancta térképei.
1564Abraham Ortelius: világtérkép (8 lap).
1564J. Gastaldi: Afrika térképe (8 lap).
1565Augustin Hirschvogel: Magyarország térképe (12 lap).
1566Zsámboky János (Johannes Pannonicus Sambucus): Erdély térképe.
1568Philipp Apianus: Bayrische Landtafeln 1:144.000 (24 szelvény).
1568Melchior Lorich (Lorck): az Elba nagy térképe (1,20 m széles, 12 m hosszú).
1569Gerhard Mercator: világtérkép szögtartó hengervetületben (18 lap).




Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!