1.1.2 I.e.700-i.u.400-ig, az antik világ

Az ősanyag, a Föld és az óceánok (Okeanosz) nagysága és alakja (lemez, henger, gömb) élénken foglalkoztatta a görög filozófusokat. A gömb alakra vonatkozó felfogás lassan teret nyert. A babilóniai elképzeléseken alapuló csillagászat és matematika főként Alexandriában fejlődött tovább. A csillagászati megfigyelések a geometriához (a földméréshez) és az útleírásokhoz szükséges tájékozódási lehetőségek kidolgozásához (fokmérés, vetületek?) vezetnek.
A rómaiaknál a kolóniák, a gyarmati városok alapítása gromatikusok és agrimensorok (földmérők) által végzett kataszteri felméréseket (formae) igényelt, de ezekről a munkákról csak kevés feljegyzés maradt vissza. A formae, a kataszteri térképek mellett léteznek a földrajzosok tabulae-i, a földrajzi térképek.
A római katonai igazgatási szervezet számára a távolsági adatok feltüntetésével sematikus (méretarány nélküli) úttérképek (menetútvázlatok) készültek.
A Mediterránumtól, a Földközi-tenger medencéjétől függetlenül fejlődött tovább a térképészet Kínában. Európában Kelet-Ázsiáról, minden kereskedelmi kapcsolat ellenére is, csak homályos elképzelések voltak; a híres Tyrus-Szamarkand selyemút" Lancsauban végződött.
Időszámításunk előtt
624-540Milétoszi Thalész: a szárazulat vízen úszó lemez. A 365 napos Nap-év és a napfordulók meghatározása, napfogyatkozás megjövendölése.
610-546Anaximander (Milétosz): kör alakú térkép az Okeanos-szal (már az ókorban nyoma veszett), az első éggömb. Anaximander nevéhez fűződik az ekliptika ferdeségének felfedezése.
570-497/96Püthagorasz (Számosz, Dél-Itália): iskolája a Föld gömb alakját tanította; a bolygók körpályájának kiszámítása; még nem heliocentrikus rendszer.
550-480Hekataiosz (Milétosz): a világ omphalos-sza (köldöke) Delphi; útleírásai vezetik be a görög földrajzot; köralakú térkép Európa, Ázsia, Líbia (=Afrika) ábrázolásával.
500 körülArisztagorasz (Milétosz): Spártába menekül, ott vaslapra rajzolja Kis-Ázsia térképét.
490-425/20Hérodotosz (Halikarnasz, Athén): a történetírás atyja", fantáziagazdag útleírások (Észak-Afrikától a Kaszpi-tengerig és a Dunáig).
480 körülHanno (Karthago): Periplus Afrika nyugati partjáig.
408-355 vagy 391-338Eudoxosz (Knidosz): bolygók mozgása koncentrikus szférákban; Föld-térkép három földrész ábrázolásával; földgörbület, az első földnagyságmérési kísérlet(?).
338-310Herakleidész Pontikosz: a Föld napi tengelykörüli forgása; heliocentrikus rendszer (?).
384-322Arisztotelész: a Föld gömb alakjának bizonyítása, a földkerület kiszámítása.
350-290Dikaiarkhosz (Messina): Földleírás és az Ökumene térképe, a Földközi-tenger kelet-nyugati vonala mint tájékozódási vonal szerepel.
330 körülMassiliai Pütheasz: utazás Marseilleből Angliába és Közép-Norvégiába; a napmagasság mérése (földrajzi szélesség) gnómonnal.
276-195Eratoszthenész (Alexandria): az első földnagyság-meghatározás (a gömbi kerület 41.000 km!); három kötetes Geographie" útmutatóval földtérkép-szerkesztéshez (fokhálózat).
180-125Hipparkhosz: a tudományos csillagászat megalapítója; pontosság, állócsillag-katalógus; földtérkép- szerkesztéshez csillagászatilag meghatározott tájékozási pontok igénye, Eratoszthenész kritikája.
150 körülMalloszi Krátesz (Kilikiák): földgömb, négy azonos nagyságú szárazföld-ábrázolással.
135-51Poszeidoniosz (Rodosz, Róma): a földkerület számítása (túlbecsült); összefüggés a holdváltozások és az árapályjelenség között.
60-i.u. 30Strabón (Róma) történész: 17 kötetes földrajzi munka a térképrajzolás alapelveivel.
63-i.u. 12M. V. Agrippa (hadvezér): a Római Birodalom felmérése; hatalmas világtérkép Rómában a Mars-mezőn (nem maradt fenn).
Időszámításunk után
I. évszázadAlexandriai Héron: dioptra és útmérő (hodométer).
40Pomponius Mela (Róma): De chorographia", három kötetes földleírás; a középkorban többször újra kiadták és térképekkel kiegészítették.
40-103S. J. Frontinus (Róma, praetor és konzul): írás a földmérés művészetéről ( Limitationes"), részben megőrizve a Corpus agrimensorum romanorum"-ban.
114Türoszi Marinosz: Diorthosis tabulae geographicae" (Helységek pólusmagasságának jegyzéke), amelyre Ptolemaiosz épített; kereskedők kínai karavánútjairól szóló híradások kiértékelése; első fokhálózatos térkép(?).
100-160Klaudiosz Ptolemaiosz (Alexandria): Syntaxis mathematica", a Geographie" nyolc könyve a matematikai földrajz alapjaival (kúpvetület); a későbbi bizánci másolatokhoz bizonytalan eredetű térképek csatolva.
210 körülL. Septimius Severus (193-211 között római császár): elrendeli Róma felmérését (1:250!), töredékei fennmaradtak.
267Pei Hsu (kínai miniszter): útmutatások (utasítások) térképek készítésére; 18 szelvényes Kína térkép.
340Castorius (római gromatikus): talán szerzője a Római Birodalom úttérképének, amely mint másolat maradt fenn (Tabula Peutingeriana).
400 körülA. Th. Macrobius (Róma): Cicero Somnium Scipionsis" és Saturnalia" című munkáihoz magyarázat övezetes vagy zónatérképekkel (klímaövek térképe), amelyek az egyházi írásokban évszázadokig vissza-visszatértek.




Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!