Előszó
(Az tervezett új atlaszba 1989-ben írt előszó)

Az Atlasz, amelyhez ez az előszó most készül, 45 évvel ezelőtt hagyta el házi nyomdánkat. Céljáról, elkészítésének módjáról és forrásairól az annak idején készült Bevezetés beszámol. Itt magáról a létrehozó Intézetről kell felvilágosítást adnom, mert annak működése ma kevés olvasó előtt ismert. Az Államtudományi Intézetet Teleki Pál gróf egyetemi tanár - aki Magyarországnak két ízben volt miniszterelnöke - alapította 1926-ban, egy tudományos társaság, a Magyar Statisztikai Társaság kebelében. Feladata a Magyarországgal szomszédos államok közviszonyainak nyilvántartása volt. Ezek az államok mind jelentős területekhez jutottak Magyarország történelmi területéből. Jelentős magyar lakosságot is csatoltak ezekhez az államokhoz, így mind az ő sorsuk alakulása, mind az új államok fejlődése bizonyos tekintetben a magyar történelem folytatását jelentette. A trianoni béke igen drasztikus változásokat hozott létre a Kárpát-medencében és környékén. Ennek következtében az újonnan szervezett államok és a megmaradt anyaország között sok kapcsolat szakadt meg és sok új kapcsolat szövődött. Emiatt ezek a szomszédos államok sokkal nagyobb mértékben voltak érdekelve egymás ügyeiben, mint azok az államok, amelyek régen kialakult, békés határok között éltek. Magyarországnak 1920 után minden határa új határ volt, tehát minden irányban volt tájékozódni valója nemcsak a magyar nemzetiségű lakosok további élete dolgában, hanem azért is, mert a hastárok a gazdasági kapcsolatokat csak megzavarták, de megszüntetni nem tudták.

Az 1930-as évek második felében az európai politikai közvéleményben érezhetővé vált az, hogy az 1919-20-ban kialakított területi rend revízió alá fog kerülni. Ettől az időtől kezdve Magyarország számára fontossága lett annak, hogy a környező államok viszonyait ismerje, és adandó esetben a maga igényeit az összkép ismeretében tudja megfogalmazni. Ekkor született meg a gondolat, hogy Közép-Európa egész területéről olyan átfogó adatgyűjteményt kell összeállítani, amely e terület földrajzi, népességi, nemzetiségi viszonyait tárgyilagosan, minden államsaját statisztikái alapján egységesen szemlélteti. Ez egy szöveges atlasszal látszott legjobban megvalósíthatónak. Magyarországon az Államtudományi Intézetben rendelkezésre állottak mindazon források és adatok, amelyek egy ilyen összefoglaló mű elkészítéséhez szükségesek voltak.
Mint az Ållamtudományi Intézetnek 1938. május óta igazgatóhelyettese, majd igazgatója javaslatot tettem Teleki Pálnak, az Intézet elnökének egy ilyen atlasz szerkesztésére, s erre tőle a megbízást megkaptam. Teleki Pál halála után az Államtudományi Intézet tagja lett a Hóman Bálint kultuszminiszter által szervezett intézetcsoportnak, a Teleki Pál Tudományos Intézetnek. Hóman igazgatói működésemben megerősített és tudomásul vette, hogy a békeelőkészítési munkálatok keretében elsősorban a Közép-Európa Atlasz összeállításán dolgozom. 1944 tavaszán Hóman Bálint az Intézetet - a bombázások elől védendő - kitelepítette Balatonfüredre. Ott sikerült megfelelően berendezkedni és az Atlaszt 1945 március közepére két nyelven színes térképekkel rotaprint sokszorosításban befejezni.

Az Államtudományi Intézet dolgozói mellett több más intézettől és szakembertől kértem anyagot. Az általuk készített térképlapoknak és a hozzájuk tartozó szövegmagyarázatoknak szerzőit a szövegben vagy a lapokon megjelöltük. A lapok nagyrészének kidolgozásában változó számban az Intézet állandó vagy időszakosan alkalmazott tagjai és rajzolói vettek részt. Segítettek benne a Közgazdaságtudományi Kar Földrajzi Intézetének hallgatói is. A magyarázó szöveg végig a szerkesztő munkája.

Az Atlaszt eredetileg magyar és angol nyelvű változatban készítettük el. Előbb készült el a magyar változat 134 térképpel, a magyarázó szöveggel együtt 334 oldalon. Az angol változatot bővítettük ez 171 térképlapot tartalmazott, a szövegekkel együtt 367 oldalon.

Sem az 1943-45-ben szerkesztett térképeken, sem az akkor írott magyarázó szövegeken jelen kiadásban nem változtattunk. (Az előszó írásának időpontjában még nem volt szó a térképek számítógépes újrarajzolásáról, Tanszékünk ekkor még nem kapcsolódott be a munkába. A szerző megjegyzése csak a magyarázó szövegre érvényes.)

Igaz hálával és köszönettel tartozom a Szent István Társulatnak és a Püski Kiadónak, hogy ezt a művet végleges kiadásra érdemesnek tartotta, nagy gonddal és munkával kiadta. Ezzel megörökítette Közép-Európa képét a XX. század közepén.

Vissza a Közép-Európa Atlasz kezdőlapjára!
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!